A hazugság az hazugság.
Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják.
Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik.
Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)

Gyalu – Szent Sebestyén

A nap költeménye, Évfordulók, Kalendárium, Költeményes Magyarország 2024. márc. 27.

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény :

Szent Sebestyén

Nyilazzatok : a seb rózsát terem,
Mely nyílni fog az örök kertbe fenn !

Nyilazzatok : minden nyíl szárny nekem
Feléd, örök hazám, ó végtelen !

Nyilazzatok : bíbor dísz lesz sebem,
Mely hirdeti : halálon győzelem !

Nyilazzatok : kínom megszentelem
İsten vitéze én, az Úr velem !

Nyilazzatok : én már emelkedem
Túl hegyeken és túl fellegeken.

Nyilazzatok : koronát küld nekem
Örök Cézárom, Égi Jegyesem !

Szent Sebestyén. – Először a Magyarország 1924 március 30.-ai számában jelent meg.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (82.o.) is méltán szerepelt, majd utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (127.o.)

Végül a Reggel 1930 március 17.-ei számában szerepelt.

Szent Sebestyén kötetben azután az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban lelte meg végső helyét időrendben Gyalunk költeményei között.

Juhász Gyula és a nők– Vates — Juhász Gyula

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba szentes verseit, de magam utóbb a Gyalu Szentjei költekörbe rendezve szerkesztem egybe ezeket Gyalu Hite avagy Hit Gyaluja kötetemben…
Megjelenés hamarosan…

Szent Sebestyén latin eredetijében Sebastianus – a Hispania és Italia közötti – Gallia Narbonensis tartomány fővárosában (Colonia) Narbo (Martius), a kései latinban Narbona – ma francoskodón Narbonne, de lengadóul, azaz okcitánul ma is Narbona [ejt: Narbuna] – városában született 256 körül.

**Gallia Narbonensis** provincia (tartomány) a Római Birodalomban

Diocletianus római császár keresztény-üldözéseinek idején halt vértanúhalált 288 január 20.-án.

Sebastianus magyarkodón Sebestyén a római császár testőrtisztje volt. Narboban született, de többnyire Milánóban élt. Diocletianus császár és Maximianus császár is nagyra becsülte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak is mondta Őt, aki bajtársait is el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket is. Végül maga Sebestyén is terítékre került, a hite miatt ítélték halálra. A mezőn egy fához kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak hitték, otthagyták.

Szent Sebestyén vértanúsága (Józef Mehoffer, 1898–1899)

Egy jámbor római özvegy, Iréne a házába fogadta a haldoklót, és addig ápolta, míg az csodásan fölépült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, és úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.

Sebestyén vértanúságának legendája azt a keresztény hitet támasztja alá, miszerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen Ő – de legalábbis Benne a Hit – halhatatlan.

Sebastianus azaz Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték agyon a bunkók, majd a csatornába dobták. Testét Lucina római asszony vette gondjába, ő is temette el.