Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

ERDÉLYBEN – e nap verse – Erdély megszállása napján

Érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink Erdély költeménye 176 esztendővel ezelőtt, azaz már 72 esztendővel az oláh országrablás előtt…

Petőfi Sándor : Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában

Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Csörögnek a fák száraz lombjai,
Mint rab kezén a megrázott bilincs.
Hallgass, zugó szél, hadd beszéljek én!
Ha el nem hallgatsz, túlkiáltalak,
Mint nősirást az égiháború.
Egy nemzet és két ország hallja meg,
Mi bennem eddig titkon forra csak,
S amit keblemből mostan kiröpítek,
Mint a volkán az égő köveket.
Az forra bennem, az fájt énnekem,
Hogy egy nemzetnek két országa van, hogy
E kétországos nemzet a magyar!
Ez tette lelkem pusztává, a bánat
Pusztájává, hol egy tigris lakik:
A vérszemű, a lángszemű harag.
Oh e vadállat hányszor verte el
Magányos éjim csendét, amidőn
Besüvöltötte puszta lelkemet! –
Mely ördög súgta, hogy kettészakadjunk,
Hogy szétrepesszük a szent levelet,
Mit diadalmas őseink írának,
Szivök vérébe mártván kardjokat?
Kettészakadtunk, és a szép levélből
Rongyok levének, miket elsodort
És sárba dobott a századok viharja.
Lábbal tiportak bennünket. Könyűket
És jajkiáltást küldöttünk az égbe,
De panaszunkat az be nem fogadta.
A rabszolgákat nem hallgatja az meg,
Mert aki jármot hágy nyakába tenni,
Méltó reá, hogy azt hurcolja is,
Míg össze nem dől a korbács alatt.
Tartottunk volna össze: a világ most
Tudná hirünket, nem volnánk kizárva
A templomból, hol a nagy nemzeteknek
A tisztelet tömjénét égetik.
Tartottunk volna össze, nem törölnénk
Szemünkből annyi fájdalmas könyűt,
Midőn forgatjuk reszkető kezünkkel
Történetünknek sötét lapjait.
A porszemet, mely csak magában áll,
Elfúja egy kis szellő, egy lehellet;
De hogyha összeolvad, összenő, ha
A porszemekből szikla alakúl:
A fergeteg sem ingathatja meg!
Fontoljuk ezt meg, elvált magyarok,
Amit mondtam, nem új, de szent igaz.
Az események romboló szele
Nem fú jelenleg, és a porszemek
Nyugton hevernek biztos helyökön;
De ha föltámad a szél, mielőtt
Eggyé olvadnánk, el-szétszór örökre
A nagy világnak minden részibe,
És soha többé meg nem leljük egymást.
Iparkodjunk. A század viselős,
Születni fognak nagyszerű napok,
Élet-halálnak vészes napjai.
Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen
Az eljövendő óriásokat.
Tartsuk meg a szép, a szent kézfogást,
Tartsuk meg azt, oh édes nemzetem!
Ki legelőször nyujtja ki kezét,
Azé legyen a hála s a dicsőség;
S ki elfogadni azt vonakodik?
Annak porára szálljon minden átok,
Melyet sirunkra majd virág helyett
Ültetni fognak maradékaink,
Kiket örökre megnyomoritánk!

Petőfi Sándor
Koltó, 1846. október 26.

A máig oláj (rumuny) megszállás alatt álló Erdély :
sárga színnel a történelmi Erdély, azaz Belső-Erdély
barnással pedig a Partium és a Temesköz (a Bánság keleti része)
…kékkel pedig Oláhország („Ó-Románia”), Moldva és Havasalföld uniója
a szintén oláh megszállás alatt álló bolgár-török-tatár Dobrudzsával…
Oláhország orzott-szerzett tengeri kapujával…

De lássuk, hogyan is áll Erdély magyarsága a módszeres oláh ethnikai piszkolgatások nyomán ?!

A csaknem évszázados ethnikai piszkolgatások – máig folyó módszeres oláh-betelepítések – után töredékére olvadt és anyaországa által is rendre cserbenhagyott magyarság…

Erdély magyar néprajzi tagolódása

Önföladás, vinnyogás meg nyafogás helyett több edzés és több gyerek illik a magyarnak !!!
Erdély úgy oláj, mint ahogy a magyar néger !!! Erdély hazatér, ez csak idő és Hit kérdése !!! Magyar Hité !!!

ERDÉLYBENGyermekeinknek tartozunk annyival, hogy e remek költeményt megtanítjuk nekik és örökre a szívükbe írjuk a Erdély megszállása napján…

Ajánlott olvasmány :

Két pestis egy napon! – Valah Vész és AIDSdecember 1.

Olvasói megjegyzés :

Katona Imre :

🇭🇺+🇫🇷👇👇
December 1. Rumánia 🇹🇩 Nemzeti Ünnepe.
A rumán kis-Antant erők 1918-ban ezen a napon nyilvánították ki Erdély elszakítását az Apostoli Királyi Magyarországtól.
A magyarországi ünnepség 2002-ben BJudapesten a Kempinski hotelban zajlott a gyurcsányfélék (rém)uralma idején. Jelen voltak Rumánia akkori miniszterelnöke Adrian Nastase és kísérete, továbbá a magyarországi „magyar” dísz-rumánok: Árpád Göncz, László Kovács, Péter Medgyessy, akik szívélyesen paroláztak és koccintottak az elvtársaikkal ezen a magyaroknak fájdalmas gyásznapon.

🇫🇷👇
1er décembre: Fête nationale de la Roumanie. 🇹🇩
En ce jour de 1918, les forces de la Petite Entente roumaine ont annoncé la sécession de la Transylvanie de la Hongrie 🇭🇺 Royale Apostolique.
La célébration hongroise a eu lieu à BJudapest à l’hôtel Kempinski en 2002, pendant le règne (d’horreur) des Gyurcsány [diyourtchaagne] encore chez nous. Le Premier ministre roumain de cette époque Adrian Nastase et son entourage (à gauche) étaient présents, ainsi que nos leaders „Roumains” nommés Hongrois de Hongrie : Árpád Göncz, László Kovács, Péter Medgyessy, qui ont cordialement échangé des mots et porté un toast à leurs chers camarades (ex)communistes en ce douloureux jour de deuil pour les Hongrois.

Forrás : https://www.facebook.com/photo.php?fbid=207952854984011

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium