Scroll To Top

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Magyar karácsony legendája

Magyar karácsony legendája

Mikor a szenteste kapuját kitárja,
Indul a ködben a betlehemi árva,

Akit kitagadtak, akit megtagadtak,
Mikor földünkre a poklok leszakadtak.

Megindul a ködben, elindul az estben,
Mellette az angyal aranyszárnya lebben.
Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,
Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.

Odaszáll először, hol az éj sötétebb,
Feketébb a gond, és hol a nyomor mélyebb,
Hol a tájnak minden kincsét elorozták,
Gyászos ormaidra, szegény Magyarország !

És megáll a Tátrán, melynek örökzöldje
Valaha elindult boldogan a völgybe,
Ment, mendegélt vígan az erdő, fenyves,
Karácsonyi dísznek magyar gyerekekhez.

Áll a Gyermek ott fönn, nagyon fáj a lelke,
Visszagondol régi, szelíd Betlehemre,
Betlehem után a komor Golgotára,
Nagypéntek után, a víg föltámadásra…

S a legszebb fenyőt, mely örökzölden ott áll,
Kezébe ragadja, s gyémánt csillagoknál
Gyújtja gyertyáit meg, mint valaha régen
Csodaszarvas arany lángját a regében.

És a szent, örök fát emelve magasra,
Pozsony, Kassa, Várad fölött lobogtatja,
Kolozsvár, Arad és Szabadka világol
Betlehemi fényben a karácsonyfától.

Vándorok a földön, pásztorok e tájon,
Ámulnak az égi csodaragyogáson,
Virrasztók, vigyázók ajkán zeng az ének:
Dicsőség magyarok örök İstenének !

Angyalok, mártírok, hitvallók felelnek:
Békesség e földön magyar embereknek !

Juhász Gyula

Magyar karácsony legendája. – Először Trianon Karácsonyán jelent meg, a Szeged lap 1920 december 25.-ei számában, ezután három évvel közölte a megcsonkított szomszédos vármegyeszékhelyen a Makói Reggeli Újság 1923 december 25.-ei száma is. E vers hangvételét, így utóbb a sorsát is a trianoni tragédia határozta meg. Rendíthetetlen hitű hazafıasságáért – elrabolt magyar városaink fölemlegetéséért – csaknem egy fél évszázadon át minden „Juhász Gyula összes versei” kötetből is kirekesztettek.
A MEK-ben, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ban máig sincsen benne. A kommunizmus, majd a szocializmus honvesztő évtizedei alatt hazaáruló vörös vezéreinknek fontosabb volt elveszett városaink – Pozsony, Kassa, Várad, Kolozsvár, Arad és Szabadka – feledése (sőt, fel sem emlegetése!), a szomszédos soviniszta tolvajnépek meg nem sértése, mint megtizedelt, majd meggyötört, Nemzeti Holokausztunkban kisemmizett saját magyar véreink elemi védelme.

Ezt a szép legendát minden magyar gyermek büszkén szavalja Magyar Karácsonykor…
Tegyünk hát érte, hogy így legyen !!! (Ehhez persze szüleiknek is tudni érdemes…)

Bozó Gyula, szögedi rajzoló köszönti Karácsonykor tépett népünket
az Erdélyt puttonyában hazahozó angyalkával…

Ajánlott még :

Juhász Gyula evangéliuma

Juhász Gyula evangéliuma kép

Bővebb ismertető > Bemutató oldalak -> Előrendelés

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Az örök ballada

ápr. 25.
Az örök ballada