Ígéret hava 12.-én… e napon íródott…

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol lankás dombok koronázzák
Az alkonyvéres egeket.

Én a Tiszának és Marosnak
Szögében élek álmodón,
Hol Attila, Ajtony robogtak
Valaha vemhes táltoson.

Az Ősi Szent Tűz szürke hamvát
A szél szívembe szórja itt,
Keresem a Turáni Nagyság
Örök, konok Magyarjait.

Keresem a kialuvó láng
Maradék üszkét az egen
S a Hun Király bús koporsóját
Magyar Folyó mélyébe, lenn.

Először a Délmagyarország 1920 május 13.-ai számában jelent meg, majd a költő beválogatta Nefelejcs kötetébe (61.o.) is…

E költemény egyszerű A-B-A-B rímképletű, de furcsa és Gyalunktól szokatlan, hogy a 3. sor kilóg e rendből, nem rímel semmire se, míg a többi versszak azonos sorai meg igen ! Az A-B-A-B rímképletét helyreállítandó ajánlom – Hármas Halmainkra is utaló – a következő korrekciót:
„Hol dombok őrzik koronáúl” […] Így az első versszak:

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol dombok őrzik koronáúl
Az alkonyvéres egeket.

…vagy még inkább

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol halmok őrzik koronáúl
Az alkonyvéres egeket.

Sajnálom, hogy ezt már Gyalunkkal e Földi Életben nem tisztázhatom…

A „Tisza szöge” utal Szöged város néveredetére is… Szeged – a helyiek nyelvén Szöged – ugyanis a Tisza nagy, éles kanyarjában, azaz a „Tisza szögén” áll, de inkább fekszik ma is…

Kupa természetesen Koppány, a méltatlanul „áruló”-ként fölnégyelt Hiteles Árpád-Örökös. A költemény szerint a két emberöltővel későbbi Vata vezérrel, az Ős-Hit „lázadó”-jával a Dunántúlon esett el.

A germanista klerikális terrorral folyvást „Vata féle pogánylázadás”-ként emlegetett magyar ellenállás és szabadságharc valódi magyar megjelölése Vata-szabadságharca !!! Szégyen, hogy bő 3 évtizeddel az állítólagos rendszerváltás után Vata vezérünk emlékezete – Vata Lázadása, Vata Fölkelése, magyarul szabadságharca – helyett még mindig a Magyar Világot fölforgató – ezzel török terítékre tékozló – Dózsa (György) pusztulatos örökségét viseli minden városunkban és a legkisebb falvainkban is eggy-eggy utca neve !

Attila hun királyunk pedig – akitől az Árpád-ház is származtatja magát – a több, mint fél ezredévvel későbbi Ajtonnyal a Dunáninnen a Hun-Magyar Őshit vértanú bajnokai voltak.

Ajtony a Szegeddel – vagyis a Tisza szögével – szemközt a Tisza-Maros szögének, ill. az azon túli területeknek az ura volt, amíg Csanád vezér meg nem hódoltatta…

Az Ősi Szent Tűz bizonyára ősi szittya tűzhitünkre, talán Zóroasztári Fényhitünkre utal…

A Turáni Nagyság pedig Turán vidékén volt hajdani, regebeli őshazánkra és annak fénye hírére vonatkozik… Megjelenik ez TURÁN UTÁN költeményében is…

A Turán után az ősi hitkeresésünk klasszikusa… Minden magyar alapérzéseként illendő, hogy közoktatásunk alapelemeként, minden magyar gyermek megismerhesse és lelke tükreként élje át…

Turán aveszta nyelven: Túiríánöm‎, középperzsául: Túrán‎, mai perzsául: توران‎ Turán, azaz ‘Tur földje’.
Irán és Turán örökös harcáról szól a Sáhnáma vagy Sáhnáme (A királyok könyve) a perzsa irodalom leghíresebb elbeszélő költeménye Firdauszí perzsa költő 977 és 1010 között – egy krisztusi koron át – 33 éven át íródott, csaknem 50 000 kétsoros versében.

A Turáni Nagyság fölbukkan az ÉNEK A VÍG BARÁTRÓL költeményben is :
Huj, huj! a turáni lovasok robognak,
Ej, haj! hült helyét se lelnéd a papoknak.

A „Hun Király bús koporsója” – természetesen Attila királyunk nyughelye, amely a hagyomány szerint (átmeneti) folyóeltereléssel a Tisza medrébe ásott sírba, hármas koporsóban történt… valahol e tájon… épp a Tisza szögén…

A Magyar Folyó pedig természetesen a Tisza, amely eredésétől torkolatáig természetes (kárpáti) határainkon belül marad. Bár Országunk megrablói, a neonáci ukránok, meg rácok máig sem rendezték adósságaikat, a fosztogatók elszámoltatása is eljő majd. A demarkációs vonalak, amelyek mára már több mint egy évszázadra gúnyhatárrá dermedtek, csak a Hitünkre, a Magyar Föltámadásra várnak. – Eljön az is ! Hitünk győzni fog ! A hazaárulókra pedig illő halál vár… és örök feledés…

Izrael csaknem 2000 évet várt országára és egy konok magyar(földön termett) zsidó agy meg is álmodta, majd konok népe meg is valósította. Ben Gurion az új Izrael első vezetője mondotta: „Nem realista az, aki nem hisz a csodá(k)ban …”

Éppen mi, magyarok, a Hit Őrei, Boldog-Asszony népe ne hinnénk a Csodákban ?!

A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területei (Florian Pasetti, 1862)

A Csodára pedig égetően nagy a szükség, hiszen a mai antimagyar állapotok…

Árad a Tisza, újra nagy mennyiségű szenny érkezik Ukrajnából és Romániából

Hallassuk hát Gyalunk verseit ! Sőt ! Láttassuk is Gyalunk verseit !

E költeménynek méltó helye lenne ma márványba vésve – de legalább kőbe, talán üvegbe öntve, éjeken át a vers soraival világítón – valahol a Tisza szögén… Szögedön…

A Tisza partjára, vagy partmenti házfalára illik e kedves költemény !

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers ! A Magyar Költészet…

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte…
A Nap lemente nyomán a csillagok keltével jön a Hold fölkelte… meg a Költe-kelte…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Láttassuk, hogy lássuk, hallassuk, hogy hallhassuk hát Gyalunk költeményeit !

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...