Európa szívéből
Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…
Mag (október) hava 15.-én… ma 101 esztendeje született…
Ad Marcum Aurelium ( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. )
E szőke bús magyar víz hajlatánál,
Hol én ma holdvilágnál messze nézek,
Mélázott árván ama régi császár
És meditált felőled, távol Élet.
Ő is magánya magasára lépve,
Mint holdvilág a halk azúr tetőre,
Úgy látta, hogy káprázat semmisége
A tett, a vágy s az álom balga, dőre.
Úgy látta ő is és a szíve mélyén,
A hármas érc alatt, mint a pokolban
A Vulkán pörölye, mely fájva dobban,
Egy érzés vert és gondolá, miként én
A szőke vízre, szőke holdra nézve:
Az Élet gyász és nem mersz halni mégse !
Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes őszökön, bús-felhős holfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap…
Marcus Aurelius – Először a Nyugat 1921 Mag (október) hava 16.-ai számában jelent meg. Utána a Testamentom kötetben (86.o.), majd a Hárfa kötetben, végül a Szegedi Szemle 1930 január 9.-ei számában…
A Nyugatban Ad Marcum Aurelium címmel, a 2. sorban „most”, a 6. sorban pedig „tetőkre” szerepel…
A 8.-ban „A tett, a vágy, hogy minden balga, dőre.”, a 14.-ben pedig „nem tudsz halni mégse !”
Hadrianus császár halála előtt utódjának, Antoninus Piusnak a lelkére kötötte, hogy a tehetséges Marcust és egy másik arisztokrata ifjút, Lucius Verust örökbe fogadja. Pius császár Hadrianus végakaratának megfelelően 138-ban fogadott fiává tette mindkettejüket, neve ekkor lett Marcus Aurelius Verus. Marcus Aurelius 145-ben nőül vette Antoninus Pius császár lányát, Faustinát, akitől 14 gyermeke született…
Már kormányzása elején gondoskodott népei jólétéről. Dőzsölő elődeivel szemben gyűlölte a tékozlást és igen takarékosan élt…
„Vigyázz, el ne császárosodj ! Föl ne vedd a szokásaikat, mert ez könnyen megesik. Légy csak egyszerű, jó, tiszta, komoly, kendőzetlen, igazságszerető, istenfélő, jóindulatú, szeretetteljes, tántoríthatatlanul kötelességtudó.” (Elmélkedések)
Békés, bölcselő hajlama ellenére élete alkonyán egyre több háborút volt kénytelen viselni…
(a Róma-függő királyságok halványabb ibolyával : Markomannia, Sarmatia, Armenia, a (Kaukázi) Iberia és Albania valamint Kolchis.
A markomannok és kvádok ellen viselt második hadjárata végén halt meg Pannoniában, vélhetően pestisben Vindobona (a mai Bécs) vagy Sirmium (ma Száva-Szent-Demeter) városában 180 március 17.-én. Hamvait Rómába vitték és Hadrianus mauzóleumába, a mai Angyalvárba temették el.
Marcus Aurelius halála volt a Pax Romana vége.
Utódja a kevély Commodus uralkodásával kezdődött Róma hanyatlása.
Erre utal Gyalunknál az utolsó sor is : Az Élet gyász és nem mersz halni mégse !
És erről szól a Gladiátor film is…
A 3. versszakban (11. sorban) említett Vulkán azaz Vulkánusz a római Volcānus vagy Vulcānus İsten nevéből rövidült név, ezért nagy a kezdőbetűje. A római regerend görögösödésével (hellénizálódásával) került előtérbe, Héphaisztosz (görögül Ἥφαιστος) szerepkörét átvéve lett szélesebb körben ünnepeltté. Alakjának eredete a magyar-rokon etruszk Sethlans [ejt: Szethlánsz] Tűz és Kovácsisten, vagyis az ősmagyar Vasgyúró; de lehet, hogy talán még messzebb, az egyiptomi Ptah İsteig nyúlik vissza… (A neveik között viszont érdekesség, hogy semmi rokonság nincsen.)
A rómaiak a tűz és a tűzhányók İsteneként tisztelték, úgy tartották, hogy Vulcānus lakhelye Szikéliában, az Aetna (Etna) alatt és-vagy a Lipari-szigetekhez tartozó Vulcano sziget fortyogó gyomrában van. A vulcanālia ünnepen, amelyet augusztus 23.-án tartottak, halakat és más állatokat áldoztak tűzbe az Tűz-İsten tiszteletére.
… És aki tudja már a verset… Annak jöhet a film is :
Ridley Scott rendezésében Russel Crow főszereplésével…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
