Európa szívéből
100 esztendeje volt Petőfi centenáriuma, azaz a 100. szülinapja. Most a 200.-ra készülünk. Érdemes hát a Petőfiről született méltató költeményeket is sorra vennünk… Kezdjük a maival ! Azazhogy… Kezdjük az éppen ma 100 esztendős költeménnyel !!! Gyalunk tollából… Szellem-idézőn !!!
Petőfi-centenárium
Nevét idézik, de a szellemét nem.
Az él és gyújt szívekben, észrevétlen,
Mint a futó tűz korhadó avarban,
Terjed titokban és nő láthatatlan,
Míg égbe nem csap, éjbe nem világol
És pirkad tőle közel és a távol,
Hűs csillagok sáppadnak rőt hevétől
És bíbor pernyék hullanak az égből
És futva futnak dúvadak riadtan :
Petőfi lángol a világviharban,
Elég babona, máglya, bamba gazság
És napod virrad, szent Világszabadság !
1922 őszén
Gyalunk e költeménye kerek 100 esztendeje jelent meg a Világ 1922 Enyészet (november) hava 15.-ei számában. De időszerűbb, mint valaha. A Világ Szabadságát a legaljasabb, legfondorlatosabb hazugságokkal szögesdrótozzák ma körül… nincs szólásszabadság sem, mert eldöntik azt a pofalapok zsarnok terroristái… hogy mit szerethet, mit szólhat a polgár és mit nem…
Sok apró változtatáson esett át e vers is, amelyet többnyire a hivatalos helyesírás változása indokolt … pl.:
Hüs csillagok sápadnak rőt hevétől
És bibor pernyék hullanak az égből
Így szerepelt még az 1963-as Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadásban is… majd hosszabbá válló magánhangzók igazításához magam is hozzátettem, azazhogy helyreigazítottam egy kis szögediségöt :
Hűs csillagok sáppadnak rőt hevétől
És bíbor pernyék hullanak az égből
Minden más (Szegeden megjelent) versében a „sáppad” csakis kettőzött „p”-vel, szögediessen szerepel, hát ez itt is így lehetett. Vélhetően a Világ megjelenésében igazították köznyelviesebbre. Kár (lenne) az ízeket, a vidéki zamatokat kiölni a magyar költészetből, így igazítottam arra, ami eredetiben lehetett…
Ahogyan már Péter László is ajánlotta : Tanulságos összevetés ajánlkozik Babits Mihály Petőfi koszorúi és József Attila Petőfi tüze költeményeivel is… (Vödd: Szabolcsi Miklós, Tiszatáj, 1962. december)
Eggy hónapra rá születik Petőfi szellemének költeménye is…
Ma a 200. szülinapra készülve Gyalunk versével ünnepelhetjük méltón Petőfinket, szelleméhez méltón…
Ha létezik még Magyar Ország, ott a Petőfi-centenárium-ot minden magyar tudja… és e napokban költő-hőse szellemére emlékezvén családjával, fiaival-lányaival meg cimboráival – az Igazság nevében és a Magyar Föltámadás no meg az abban eljövendő Magyar Szabadság reményében – büszkén szavalja…
Ajánlott olvasmány még :
Makay Gusztáv : i. m. 337-340. o.
Szalai Anna : Koszorúcsata (1973. 222-225)
A Petőfi-centenárium irodalmához
Kisajátítási kísérletek a századfordulón és a két háború között
Petőfi-kisajátítások másfél évszázadon át …
A kiegyezést követően immár szabad lett hivatkozni Petőfi tősgyökös (radikális) nézeteire – német-, sőt királyellenességére is. 1876-ban az ifjú írók a patinás Kisfaludy Társaság ellenében tüntetően megalapították ellen-társulásukat, amelynek Petőfi lett a névadója : Petőfi Társaság !!! Elnöknek pedig Jókait kérték föl. A legkülönbözőbb politikai erők mind abban voltak érdekeltek, hogy táplálják és kihasználják a költő kultuszát. A legendák alakítóinak első vonalában ott volt Jókai Mór is, aki Petőfinek még a pápai kollégiumból diáktársa, később egyik legközelebbi barátja, március 15.-én társa a dicsőségben, ám a szabadságharc idején összekülönböztek és elhidegültek egymástól. Így hát Petőfi apoteózisát szolgálni számára becsületbeli ügy volt, s jól illeszkedett Jókai nagyszabású nemzeti regedelmébe is, amelyet a magyar közelmúltat földolgozó regényei tartalmaznak, az Egy magyar nábobtól az És mégis mozog a földön át A kőszívű ember fiaiig. Jókai emlékezései – megfelelő szövegkritikával olvasva – így is forrásértékűek.
A századvég Petőfi-kutatásának sürgető feladata volt a még élő kortársak ismereteinek összegyűjtése. A kolozsvári Meltzl Hugó körül valóságos Petőfi-iskola alakult ki, ebből került ki Ferenczi Zoltán, akinek nevéhez fűződik az első teljesnek mondható Petőfi-életrajz (1896) és a Petőfi Múzeum nyolc kötete – ez a szakkutatók számára ma sem nélkülözhető adatbázis. Az idegen áfiummal mérgezett szellemű Ferenczi szükségesnek tartotta, hogy akadémiai székfoglalóját 1907-ben Petőfi és a szocializmus kapcsolatának szentelje. Mert a nemzeti váteszt előtérbe állító Petőfi-képet a századvégen súlyos kihívás érte a szociáldemokraták részéről, akik Petőfit megtették (Kosztolányi Dezső szavaival élve) „az első magyar proletár”-nak. Székfoglalójában Ferenczi tagadta az utópikus szocialisták hatását Petőfire, tökéletesen megfeledkezve saját korábbi megállapításairól – szociáldemokrata részről nem is mulasztották el, hogy a Petőfi-életrajzot felvonultassák szerzője ellen.
Az irodalomtörténészeket legalább kötelezte a szövegtisztelet pozitivista tanítása, ami nem mondható el a politikusokról és más nemzetnevelőkről. 1915-ben a Magyar Figyelő publicistája arról cikkezett, hogy Petőfi „a világháború poétája”, hiszen mindenkinél előbb jövendölte meg a jók és a rosszak világméretű összecsapását (Ládd Az itélet című versében). Az 1919-es antimagyar Vörös Terror Petőfi próféciájának beteljesülését ünnepelte saját hatalmában, ahogy a Horthy-rendszer szónokai is arra használták föl a Petőfi-centenárium alkalmát, hogy a „nemzeti forradalmár” leleményes fogalmával jelezzék: valójában kinek a szellemi elődje Petőfi. A „hivatalos” kultusz abszurd voltát találóan jellemezte Móricz Zsigmond Ha Petőfi élne című cikkében (1931), ahol tollhegyre tűzte az ókonzervatívvá csontosodott Petőfi Társaság viszonyát a Költőhöz.
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
