E napon olvashatták eleink először… A jó öreg nyájas tekintetévelMa nyugtalan néz el Szőreg felett,Örök magyar virrasztó, józan, éber,Ma fázva látja e magyar telet ! Szivéhez még erősebb illetésselSzorítja most Etelkát Dugonics,Ez az a könyv, melytől ujjongva éledtA tetszhalott magyarság akkor is ! Ébredj magyar : e néma érc dalolja,Mozdulj,. .
Böngészés: A nap költeménye
Szép öregasszony. Tiszta és szelid.
Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél. Csörögnek a fák száraz lombjai, Mint rab kezén a megrázott bilincs.
Pipacsot éget a kövér határraA lángoló magyar nyár tűzvarázsa. A Tisza szinte forr, mint néma katlan,Mit izzó part ölelget lankadatlan.
Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszinü fátyolt Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek.Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján, Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.Látom őket a dél kövein menetelni kitartón, Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.Látom északon is zord messze mezők sivatagján, Hol ugató ércek számuma förgetegez.Látom, amint dalolón nekiszegzi az ezred a. .
Szabad a magyar nép, szabad valahára,Kinek láncot vertek kezére, lábára,S görbedt derekával a rabigát vonta,Mintha csak állat és nem ember lett volna. Szabad a magyar nép, fejét föltarthatja,Kénye-kedve szerint kezeit mozgatja,S mely előbb mint bilincs őtet szorította,A vasat mint kardot ő szorítja mostan.
E napon jelent meg Ady sokat vitatott költeménye… Magyar fa sorsa Lelkemben a magyar faLombjai esnek, hullnak :Lombosan, virágosan,Így kell, hogy elpusztuljak. Hejh-hajh, Szilvániából,Erdők helyéről jöttem :Lomboztam ima helyettS keveset könyörögtem.
E napon jelent meg Ady sokat vitatott költeménye… Magyar fa sorsa Lelkemben a magyar faLombjai esnek, hullnak:Lombosan, virágosan,Így kell, hogy elpusztuljak. Hejh-hajh, Szilvániából,Erdők helyéről jöttem:Lomboztam ima helyettS keveset könyörögtem.
Ezen a napon olvashatták eleink először : Nekünk Mohács kell Ha van İsten, ne könyörüljön rajta :Veréshez szokott fajta,Cigány-népek langy szívű sihederje,Verje csak, verje, verje ! Ha van İsten, meg ne sajnáljon engem :Én magyarnak születtem !Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,Üssön csak, ostorozzon ! Ha van İsten, Földtől a. .
Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera) Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén, Ázsiai éjek éjén, Hulló csillag fénye mellett Álmodott Don vize mellett. Szépanyánk volt, sorsok anyja, Álmodott föl-fölriadva, Megborzongott babonázva, Ázsiai éjszakába.
A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan versünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb.
A Magyar Kultúra Napján – Hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Idén 195 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton Einsle festményén Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések évezredes hagyományaink és magyar gyökereink ápolóinak méltatásával nemzeti tudatunk erősítését céloz(n)ák..






Európa szívéből










