Scroll To Top

Böngészés: A nap költeménye

Ma 100 éves – József Attila LÁZADÓ KRISZTUSa

Tanulságos e tamáskodó vagy júdáskodó költemény, meg az utóélete is ! Lássuk és halljuk hát ! József Attila LÁZADÓ KRISZTUS „ – Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság !Ne légy más, mint az Igazságos Úr !Több kalászt adj, de azért el ne vedd aRózsát ! Vagy ne maradj vén. .

Emese álma – 100 esztendeje

Emese Álma ősi regénk… éppen 100 esztendeje született (újjá) Gyalunk költeményében… Helbing Ferenc (1870 – 1959) : Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek. .

Április bolondja – Gyalu szülinapján…

Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án.

Tóth Árpád – İsten oltó-kése

Tóth Árpád magyar költő és műfordító a ma oláh megszállás alatt élő Aradon született 1886 április 14.-én…  Megrabolta Őt az Élet… Szülővárosa ma is oláh megszállás alatt áll… ez sem javíthatta kedélyét… Tóth Árpád szülőháza… Vajon Őt ünnepli ma benne a Hozzá méltó Múzeum ?! Mindössze 42 évesen Budapesten, a Várnegyedben húnyt el 1928 november 7.-én. Hite azonban.

A Föltámadott

Keresztes Szent János Krisztus-rajza (1550) A FöltámadottI. rész Latrok között, a gyászos, csonka péntek,Hasadt kárpitja a mogorva égnek.

A szegedi boszorkányok

Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.

Az İsten malmai Az İsten malmaiŐrölnek csendesen,Zeng, zúg a végtelenség,Halál és Szerelem,Földön hadak robognak,Kométák az egen.A plánták egyre nőnekS hervadnak rendesen,A néma temetőkbenRagyogva s jeltelenA sírok sokasodnak,Tavasz lesz egyre fenn,Gyümölcsei az ősznekRothadnak redvesen,Annát tegnap szerettemS felejtem szűntelen,Nem vérzik már piroslón,Fehér bimbó sebem,Magam is rögbe térek,Belőlem fű terem,Felőlem soha többéNem fogtok. .

Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény : Szentes táján A szentesi határban Csallány Gábornak szeretettel İtt álmodik Attila valahol …Fölötte bús darumadár dalol,Fölötte magyar ég kék sátoraS a hunok harca és hunok tora. Keressük őt, a régi Nagy Vezért,Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,Kinek szent kardja s lelke győztesenKirálykodott e földi.

Turán után

Kikelet (március) hava 27.-én… e napon tisztázta le Gyalunk e remekét : Turán után Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk..

A régi víz felett

A régi víz felett A tele hold, az ősi tele holdÁll fönn az égen, mint nyájas herold,Áll mosolyogva vén Tiszánk felett,Mint visszatérő tavasz-izenet. A vén Tiszán át húznak madarak,Mint egykoron nyilak a nap alatt,Kelet felől Nyugatra mennek őkÉs ők is boldog tavasz-hirdetők.

Családi körben – Arany János szülinapján…

Kikelet (március) hava 2.-án… Arany Jánost köszöntjük a szülinapján Családi kör költeményével… a tizedik gyermeket… Arany János : Családi kör – Oszter Sándor szavalatában Szülei féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc idősebb testvére közül már nyolcat előtte elvesztettek… Így Arany számára ez a nagycsaládi idill soha meg nem. .

ANYÁM TYÚKJA

ANYÁM TYÚKJA Ej mi a kő! tyúkanyó, kendA szobában lakik itt bent?Lám, csak jó az isten, jót ád,Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá,Még a ládára is fölszáll,Eszébe jut, kotkodákol,S nem verik ki a szobábol. Dehogy verik, dehogy verik!Mint a galambot etetik,Válogat a kendermagban,A kiskirály sem él.