Scroll To Top

Böngészés: A nap költeménye

Gyalu – Magyar nyár

Ma van a Magyar nyár szülinapja… Hajdan tanulandó alapvers volt iskolámban… a mai gyerekek meg már nem is ösmerik !A vírusterror mammóni uzsorásai után most az EU hadakozói hülyéi ( száz here pimasz ) izzítják túl a kedélyeket… Így a Magyar nyár ma is nagyon időszerű !!!Tegyünk róla, hogy gyermekeink. .

Kölcsey Ferencet ünnepeljük a Hymnus-szal a szülinapján

Kenyér (augusztus) hava 8.-án 1790 Kenyér (augusztus) hava 8.-án született Sződemeteren Kölcsey Ferenc magyar költőnk, politikus nyelvújítónk, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja és a nemzeti Hymnus-unk költője… KÖLCSEY FERENC SZÜLINAPJÁN – VAJON, HÁNYAN TUDJUK MÉG A „HYMNUS”-T?SZAVALJUK E NAPON BÜSZKÉN EGYÜTT SZÜLEINKKEL, GYERMEKEINKKEL, UNOKÁINKKAL ! Kerek kétszáz esztendeje… Idén 200 éve. .

A várta

Fölégettem az összes hidakat,Egyedül állok örök ég alatt. Nem kell a kincs és nincs már szerelem,Csak a magány s szegénység van velem.

Föl-földobott kő, földedre hullva,Kicsi országom, újra meg újraHazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba,Szédül, elbúsong s lehull a porba,Amelyből vétetett.

Gabriele D’Annunzionak

A nyár dalol az enyhe zöld alatt.A Tiszaparton, a kelő napon,Míg rózsafényben szállnak madarak,Egy szökőkút zenéjét hallgatom.Be szép a reggel, ott is, ugye szép ?Tiburi völgyben, Róma szűz egénÉs szép, ha langy illattal a setétMély nyári éj néz száz csillagszemén.Ó minden fájó árnyon, gyászon átOly diadalmas és oly dús az. .

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN Áldott nyári délutánJárunk az erdőben,Elakad a hang is aSűrű levegőben, Messzi autóberregésDongássá vész benne,Mintha mézbe szédülőMuslicahang lenne. Távolszakad a világ,Nincsen, ami fájjon:Ádám jár, és Éva járÉdenkerti tájon.

Kérdések

Az éveket, a messze, messze szállóSzép éveket, Uram, ki hozza vissza ?Vagy várja őket Örök Kikelet ? Szerelmemet, a messze, messze illantSzűz Csodaszarvast, Uram, hol lelem meg ?Vagy várja őt is egy Örök Csalit ? A bánatot, a messze, messze elmentSzent felleget, Uram, hol látom újra ?Vagy várja őt is. .

AZ UTOLSÓ MAGYAR

A világ nagy vihara orgonál,Tán trombitálnak már az angyalok,Sötét pokolban vígan áll a bál,Utolsó csillag hullóban ragyog. A kertben még egy késő rózsa nyit,A szívben még egy késő nóta szól,Sáskák lepik a Tisza partjait,A jegenye derékig meghajol.

Weöres Sándor 110. szülinapján…

Nap (június) hava 22.-én… Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta, hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója. A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!! Rendkívül széleskörű műveltségét az atyai házban alapozta meg, ahol a földbirtokos-katonatiszt vendégeként.

Verecke táján… meg azon is túl – 2023-ban

A szűntelen dúló Etelközi Zűrben együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel …Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg minden cimborájával büszkén szavalja… Verecke táján. .

Berzsenyi köszöntése költeményesen

1776 Ígéret (május) hava 7.-én született a Vazs megyei Egyházashetyén Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel … A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbolKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki.

Imádság

Szeretlek forrón, mint eddig soha,Te mindig áldott, mindig mostohaÉlet ! Szeretlek fájón, égőn, mint a seb,Minden gyönyörnél mélyebb, édesebbHalál ! Szeretlek boldog és reménytelenHalálos vággyal én egyetlenem :İsten ! Először Az Est 1923 június 10.-ei számában jelent meg, majd az aradi Genius 1924 januári számában. Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetében (101.o.).