Polgármesterjelöltként meghirdetem az Edzett Városért – Edzett Szegedért programot… Elöljáróban: az Edzett Városért – Edzett Szegedért program része minden minőségi testmozgás önkormányzati támogatása. Kiterjed ez az általános úszásoktatástól, a kajak, a kenu, az evezés és Szeged saját labdajátékának, a Turulnak általános oktatására és készségfejlesztésére is.
Böngészés: Hagyomány
Göncöl-ıttas csıllagzıvatar… Ma van a napja! (Új) Kenyér hava 12.-én… A Részög Embör (a Perszeusz magyarul) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a kocsmája, a kéttetejű csárda (Kassziopeia) felé. A nyár végén éppen e napokban (aug.
Éppen 10 esztendeje létrejött Balucsisztán. Az ENSZ azonban máig sem ismerte el függetlenségét. 2009-ben Kenyér (augusztus) hava 12.-én Mir Szulejmán Dawud, Kalat kánja bejelentette Balucsisztán függetlenségét.
Szegednek végre valódi Városatyára, Polgármesterre van szüksége ! A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg a Szöbb Jövőt ! Életében (legalább) 53 áruló ügynök leste Őt, majd a 100.
Szeged Városa többet érdemel ! – Városvezetést ! Új Városvezetést ! Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal. Áttörjük végre a hallgatás falát! Leszámolunk a Város ellenségeivel.
Búcsúzom Laci Bátyámtól… „Laci bátyám”! Ő kérte rendre, hogy hívjam őt így. El-eltévesztettem, és újra meg újra magázóra fogtam, amit szinte sértésnek vett minden alkalommal… Gyermekként láttam először szigorú arcát, majd már orvosként és városvédő polgárként kutattam, majd faggattam a Városról tudását.
Áldás hava (július) 22.-e – Nándorfehérvár Diadalának Napja Aranybetűs Nemzeti Ünnepünk e nap ! Azazhogy… az kellene, hogy legyen ! Hivatalosan sajnos még nem az… Az 555. évfordulón ugyan sikerült nemzeti emléknappá nyilvánítanunk, de… Munkaszüneti karneválos ünnepnap kellene, hogy legyen! Magyar diadaljaink emlékei helyett zavaros május elsejék munkásmozgalmi kötődése még.
Még áll a Magyar Kártya Háza! A Magyar Kártya Háza még áll… De sötét erők dolgoznak az eltüntetésén ! Mint számos magyar kultúrtörténeti épületörökségünk a mai vadkapitalizmusban, most a Magyar Kártya Háza is végveszélybe került. A magyarságot kirekesztő ingatlanüzérek – Mammón rabjai – most ezt az értékünket is elpusztítanák örökre!.
Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek , te váltig visszatérő Föltámadás e földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő,.
A Húsvét a magyarnak ma nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Kedves dolog a húsvéti nyúl, szép magyar szokás a locsolkodás, de az igazi vágy, a Magyar Megtisztulás, a Magyar Föltámadás.
A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is.