Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

Ének a víg barátról – 100 esztendeje

Éppen 100 esztendeje született Gyalunk e költeménye Ének a víg barátról Papok krónikája ránk hagyta e mondátHadd mondjam el, ahogy eleink dudolták : Szent Gál klastromára leszállott az este,Portázó magyar had szállását kereste. Pilises barátok, ki erre, ki arra,Ész nélkül futottak északra, nyugatra.

Krúdy Gyula – A szerelem dalnoka

Kerek 100 esztendeje merengett Krúdynk a 100 éves Petőfibe szerelmes magyar leány-asszony-világról… Mi meg azon merenghetünk ma : Bár ma teremnének ilyen mennyiségben és minőségben a tisztaszívű honleányok !!! Krúdy Gyula: A szerelem dalnoka A múlt században még járt-kelt Magyarországon néhány férfi, aki arcban, testben olyanforma volt, mint amilyennek Petőfi Sándort. .

Verecke táján

Ádventben illő együttérezzünk az ukrán terror alatt sínylődő testvéreinkkel is… Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és Ádvent sötét hűvös napjaiban a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg a cimboráival büszkén szavalja… Verecke táján Bízó hadi. .

Festetics Imre szülinapján

Álom (december) hava 2.-án… 1764-ben e napon született Festetich / Festetics Imre magyar főúr, a genetikus († 1847) Részt vett az utolsó török elleni harcokban is, 1790-ben Bukarestnél meg is sebesült a Haza fölszabadításában.1819-ben Berénben (németkedőn Brünnben, morválkodón Brnoban) tette közzé közleményét a természet genetikai törvényszerűségeiről. Ezalkalomból ajánlom még frissiben ez írásom: Gen vagy gén ?! Genetika magyarul Örüktan Ükünk.

ERDÉLYBEN – e nap verse – Erdély megszállása napján

Érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink Erdély költeménye 176 esztendővel ezelőtt, azaz már 72 esztendővel az oláh országrablás előtt… Petőfi Sándor : Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél.Csörögnek a fák száraz lombjai,Mint rab kezén a megrázott bilincs.Hallgass, zugó szél, hadd beszéljek én!Ha el nem. .

Bozsik Cucu szülinapján

Enyészet (november) hava 28.-án… 1925-ben e napon született Bozsik József – olimpiai bajnok labdarúgó, jobbfedezet, az Aranycsapat tagja, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.  Bozsik József (Kispest, 1925. november 28. – Budapest, 1978. május 31.) a sportsajtóban Bozsik II.

Casablanca – 80 éve !

Enyészet (november) hava 26.-án 1942-ben…Éppen 80 esztendeje mutatták be a Casablanca filmet, amely azóta világhírűvé lett… A Casablanca fekete-fehér amerikai romantikus film Kertész Mihály rendezésében, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével. A forgatókönyvet Julius J.

Volodimir Zelenszkij szerint csak akkor jöhet létre a béke, ha Oroszország kivonul minden megszállt területről… de mint tudjuk, ő, Etelköz átmeneti ura nagyon kemény… és fedezet nélkül is nagyon bátor… az összezabrált Ukrajnát lakó népek meg majd még bátrabban meg is szenvedik az ő kakaskodását… Verecke táján… Minden területet vissza. .

A 6:3 napján

E csodameccs évfordulóján érdemes számot vetnünk múlttal és jelennel. Képességeinkkel és azok érvényesítésével… Sebes Gusztáv már az olimpián lekötötte az Anglia elleni összecsapást.

Lőrincze Lajos szülinapján…

E napon… Lőrincze Lajos Szentgálon született, 1915 november 24.-én.  A névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés volt az élete. Társszerzője volt a Nyelvművelő kézikönyvnek és A magyar nyelvjárások atlasza-‘nak.

Jöjj el, szabadság ! – Te szülj nekem rendet !

LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász… Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! Akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… az internáci terror förtelmes boszorkánykonyháján… József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet. .

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

Enyészet (november) hava 15.-én e napon… 1855 Enyészet (november) hava 15.-én született Bársony István Sárkeresztesen. Újságíróként, íróként… 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra… 1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett.