„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

Enyészet (november) hava 15.-én e napon…

1855 Enyészet (november) hava 15.-én született Bársony István Sárkeresztesen.

Újságíróként, íróként… 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta : I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon maga Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Jellegzetes vadásztörténeteivel aratott sikereket. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István száz esztendő távlatából is Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható.
Sokáig Fekete Istvánt is Hozzá hasonlították és a „második Bársony” néven emlegették… ami bizonyára azért is bántotta Őt, a Feketét, mert Ő a „második” csak politikai (antimagyar komcsi) üldöztetése révén lett oly Bársony-os… Hiszen a Zsellérekkel már (a Vörös Terror ellenében) egészséges magyar kiállásáról is bizonyított ! Milyen érdekes, hogy Bársony is épp a Proletárokkal futott be !

Hitvallása így szól: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.„

Életében 46 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható e 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető föl. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

İsmertebb művei – Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

• Százszorszépek (1886)
• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
• Négyszemközt . Budapest, 1894.
• Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
• Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
• Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
• Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
• A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
• Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka) 1908.
• Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
• Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
• Délibáb. (elbeszélések) Budapest, 1927

Halála utáni kiadások

• Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly. (Budapest, 1962)
• Csend. Elbeszélések. (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Budapest, 2000)
• Vadásztáska. Vadásztörténetek. (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
• Vadászhangok, hangulatok. (Sárkeresztes, 2005)
• Az erdők könyve. (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005).
• Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

A többi máig lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az Ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a közélet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Bársony Istvánt két életrajzi mű is méltatja:

• Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
• Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.

İllő lenne Őt teljes életmű kiadással ünnepelni egy Szabad Magyar Országon…

Bársony öröksége gyógyirodalom. Minden magyarnak gyógyír meg nyugalom.

Több, mint ezer (1000) írása egy teljes életmű összesben kiadandó !

Melynek ráadása egy nyelvi gazdagságát is méltón bemutató Bársony-szótár lehet…

A közoktatásban pedig máig túlhajszolt bomlasztók meg antimagyarok helyett Őt illene méltó(bb) helyen oktatni mint valódi gyógyirodalmat !!!

Olvassunk hát ma Bársonyt a bús magyar estében, hogy megteljen a tér, az Otthon, a Haza lélekkel és fénnyel !

BÁRSONY ISTVÁN
MAGAMRÓL

Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben nevelkedett és tanult mielőtt Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Ezek a helyek ma (fővárosunk kivételével) mind idegen megszállás alatt állnak-nyögnek-nyüvődnek…

„Elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.”
(Magamról , 1926 … a cseh megszállás és terror 8. évében…)

Víruszhiszti vagy csihéhség (energiaválság) ide vagy oda, a lényeg :
Vesszen Trianon ! – Ez a magyar dolga !
Ez az Igazság dolga !
Ez Európa dolga !
Magyarország fölszabadulhat !!!
Európa pedig lemoshatja végre jó száz éve égő szégyenét !!!

A többi csak tűnődés, DÉLIBÁB …

…és végül…

Szemelvények a cseperedő Bársony-szótárból :

áldottlelkü : (İstenhitében) jószívű, jólelkű, … „áldottlelkü szelid nagynéném mindig azért pörölt velem, hogy sohasem lát…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

barna villám : ’törpesólyom’ azaz ’torontál’ „… a barna villám újra átcikázik a sövény fölött, s eszeveszett hajszával kergeti meg őket. [A verébnépet.] Az a barna villám egy a törpesólyom.” (A legyőzhetetlen)

cirpegés a törpesólyom (torontál) hangja… „mintha halkan kacagna hozzá, úgy hallik csöndes cirpegése …” (A legyőzhetetlen)

hengerbucka : ???bukfenc vagy hátrabukfenc??? … „Miatta felfordulhatott az egész világ […] meg akár az egész mindenség hengerbuckát hányhatott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

ing-ring : (ahogyan) nád mozog a szélben „Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héjják.” (DÉLIBÁB: Virágos Peti, 1926)

kútostor : a gémes kút kötele (melyen a vödör lóg) „…egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna.” (Virágos Peti)

legnyelvtudóbb : legnagyobb nyelvtudású „…az apámból sugárzott a tiszta nagy magyar érzés. Ahogy a nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy magyarul tudott, mint a legnyelvtudóbb akadémikus…” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

lelki emlő … „A magyar föld nemcsak a testünket táplálta, hanem lelki emlőnk is volt.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

német szó : „Azután elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

nyüvődik : „A holdvilág ma is úgy fénylik, mint hetven esztendővel ezelőtt. Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül. Minden más, ami körülöttem van, kopik, nyüvődik, enyészik lassan-lassan.” (DÉLIBÁB : Magamról)

serreg : a sordély hangicsál „Barátkoztam a bokron serregő sordéllyal.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

varas béka : ’varangy(os béka)’ ; „Elkezdett átkozódni: […] légy ragyás, árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség és légy olyan utálatos, mint a varas béka!” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

zsemlyepénz : ’uzsonnára, zsemlyére szánt pénz (gyermeknél)’ ; „…futottam a szivarért; a zsemlyepénzemen megvettem és vittem az öreg rabnak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

Délibáb

Bársony István kötetei és írásai ma is elérhetőek… Igazi gyógyirodalom !
Aki megnyugvásra vár Enyészet havának ködös nappalain vagy sötét estéin, annak ajánlott Bársony…

Életében megjelent könyvei

Életében 46 kötete jelent meg. A korabeli lapokban megjelent más írásai máig összegyűlytetlenek, csak tüzetes lapkutatással lelhetőek föl… Amíg Jókainak van teljes könyvtára Bársonynak máig sincsan…

1. Százszorszépek. Elbeszélések. Budapest, 1886.
2. A szabad ég alatt. Elbeszélések. Budapest, 1888. (újabb kiadásban a Kis Könyvtár-sorozatban is)
3. Tréfás történetek. Budapest, 1890. (Útközben! Mulatságos elbeszélések gyűjteménye-sorozat, később Vidám könyvek-sorozatban is)
4. Dobogó szívek. Budapest, 1891. (Szépirodalmi Könyvtár-sorozat)
5. Erdőn, mezőn. Természeti és vadászati képek. Spányi Béla, Pataky László, Mesterházy Kálmán, Ujváry Ignác, Goró Lajos és más művészek eredeti rajzaival. Budapest, 1894.
6. Négyszemközt. Budapest, 1894.
7. Jó az Isten. A jó szív kincs. Két elbeszélés. Budapest, 1895. (Filléres Könyvtár-sorozat)
8. Csend. Illusztrálta Neogrády Antal. Budapest, 1895.
9. Ecce homo. Budapest, 1896. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
10. Vig világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből. Huszonöt műmelléklettel. Illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, 1897.
11. Vadász-történetek. Budapest, 1898. (Magyar Könyvtár-sorozat)
12. A szerelem könyve. Elbeszélések. Budapest, 1899.
13. A kaméleon-leány és más elbeszélések. Budapest, 1899. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
14. Magyar természeti és vadászati képek. Képekkel diszitette Neogrády Antal. Budapest, 1899.
15. A lemoshatatlan folt. Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)
16. »A nép barátja.« Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)
17. Ingovány. Regény 2 kötetben. Budapest, 1900. (Színes Könyvek-sorozat) Héllőn
18. Keresd az asszonyt. Elbeszélések. Budapest, 1900. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
19. Egy darab élet. Budapest, 1901. (Legjobb Könyvek-sorozatban is)
20. Szól a puska. Természeti képek és vadásztréfák. Budapest, 1901. (Magyar Könyvtár-sorozat)
21. A királytigris. Regény. Budapest, 1901. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
22. Élőképek. Budapest, 1902. (Az Athenaeum Olvasótára-sorozat)
23. A róna és az erdő. Állatjellemek, hangulatok, vadász-emlékek és arcképek gyűjteménye. Képekkel diszítette Olgyay Ferenc. Budapest, 1902.
24. Igaz mesék. Budapest, 1903. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
25. A rab király szabadon. Fantasztikus állatregény. Mühlbeck rajzaival. Budapest, 1903.
26. Vadásztáska. Budapest, 1903. (Magyar Könyvtár-sorozat)
27. Visszhang. Elbeszélések. Neogrády A. és Goró L. rajzaival. Budapest, 1903.
28. A rab király szabadon az ifjúság számára. Mühlbeck K. rajzaival. Budapest, 1904.
29. A napsütötte férfi és más elbeszélések. Budapest, 1904.
30. Magányos órák. Természeti hangulatok és vadászrajzok. Budapest, 1904.
31. Szelek útján. Regény. Budapest, 1904. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
32. Erdőn, mezőn. Rövidített kiadás az ijfúság számára. Számos képpel. Budapest, 1905.
33. Mulattató vadászrajzok. Vidám kalandok és adomák gyűjteménye. Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, 1905.
34. Tátra-Album. Hét színnyomat és 26 fametszet Compton E. T. aquarelljei után, Bársony István szövegével. Budapest, 1906.
35. Titkos veszedelmek. Budapest, 1907. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
36. Sugok valamit. Elbeszélések. Budapest, 1908 [?].
37. Tarka mesék. Elbeszélések. Budapest, 1908.
38. Magyar földön. Természet és vadászat. Budapest, 1910.
39. A boszorkány és más elbeszélések. Budapest, 1911.
40. Dinamit. Budapest, 1911.[?]
41. A diadalút. Budapest, 1912)
42. Este. Elbeszélések. Budapest, 1914.
43. Az erdő könyve. Erdei élmények és elbeszélések. Budapest, 1918.
44. Vérvirág. Elbeszélések. Budapest, 1917.
45. Az én világom. Rajzok. Budapest, 1925.
46. Délibáb. Elbeszélések. Budapest, 1927.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...