Európa szívéből
Talán épp a múló óévre merengő visszatekintésűl …
E napon (184 éve) írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját :
HUSZT
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold .
Szél kele most, mint sír szele kél ; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém .
És mond : Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts : s a haza fényre derűl !
Cseke, 1831. december 29.
E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni (megtanítani) is érdemes!
E várkastély ma romokban áll, de csak elhatározás és magyar állami támogatás kérdése, hogy talpára áll-e megint e pompás gyönyörűség… Melldöngetve segíthet persze az Ukrajnát rajongva támogató EU is!
Meg persze Amerika is…
Verses-rajzos, képalkotó révedésül:
Huszt vára fénykorában – Kézdy György előadásában
Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján…
E vers magában rejti Huszt jövendő sorsát!
Csak meg kellene értenünk végre:
Mond : Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
…
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !
Mást se hallunk, csak azt, hogy milyen „fejlett”, modern korban élünk!
Hát gond lehet a középkor kétkezi fáradalmait mai gépeinkkel és „tudásunk”-kal újrateremteni?
Az akadály csak a búbajos tudatunkban létezik!
Ezen kell átlépnünk! És állni fog Huszt!
Gyönyörű magyar valójában megint…
HUSZT – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján…
„Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.
Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)
… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja“-’nak neveznek…
A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…
Mindez természetesen tisztességgel mind helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövetők jogutódjainak költségén…
Legyen Szent a Béke!
Vár ránk Husztnak pazar vára!
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító
U.i.: Keserű aktualitásul: A „menekült” köntösbe bújt népirtókra tékozolt milliárdos költségeken már régen állhatna Huszt! Mint megannyi más magyar várunk is… a gúnyhatáron innen és túl…
Verses szöveges ráadásul:
Kölcsey Ferenc : Huszt – Jordán Tamás előadásában
Kölcsey Ferenc : Huszt – Kézdy György előadásában
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
