Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk !

A Létünket döntötte el a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk !Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is ! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk  helyregyógyulásával… Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis filmet: Miért. .

Miért nem térhetett vissza Kárpátalja három évtizeddel ezelőtt? – Dr. Dányi László könyve ismét kapható

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? címmel írt részletes föltáró könyvet a jeles történész. Az gazdag fénykép- és dokumentum-anyaggal ellátott művet a Magyarok Világszövetsége adta ki.

Gyula vára ostroma kezdetén

Minden magyarnak illik emlékeznie ! – E napon kezdődött Gyula ostroma… A Gyulai Várat két álló hónapig, 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén, amiközben Szulejmán szultán vezetésével a török fősereg Szigetvár alá vonult. Kerecsényi László a gyulai Vár kaitánya régi.

Verecke táján… meg azon is túl – 2025-ben

Nap (június) hava 21.-én jelent meg először a Verecke táján… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben forrón együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel … Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a. .

A SZABÁCSI VÉSZ KEZDETÉN

E napon… SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁN KEZDŐDÖTT ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT … Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, ill.

Gombocz Zoltán szülinapján

Nap (június) hava 18.-án… 1877-ben e napon született Sopronban Gombocz Zoltán magyar nyelvtudós. Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1905), majd rendes (1922) tagja.

Budenz József szülinapján – barbarizmus a Budenz-ház romjain…

Ezen a napon… 1836 június 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja egyetemi tanárként az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Kerek 100 esztendeje olvashatták eleink… SORSOM Magyar vagyok, de nem kiáltom,Mit is keresnék e világon,Ahol nem értik énekem meg.S lennék eltévedt, árva gyermek? Ember vagyok, borús, keresztény,Ki régi eszmék naplementénVárom a fölkelő napot, bárTudom, hogy nékem nem ragyog már. Juhász Gyula e költeménye először a Délmagyarország 1925 június 4.-ei számában jelent meg.

Tria non örökén – Európa 105 éve az adósunk !

Európa örök adósunk…Európa tartozik nekünk !Amíg a tolvaj-számlát nem rendezi… Mindent vissza ! Aki ezt eggyetlen szóval is tagadja, az csak riherongy hazaáruló ! Tűzrevaló ! Európa tartozik nekünk ! Nem csak tisztelettel, az évszázadok keleti védőbástyájának… Nem csak 1956-ért… A világraszóló cserbenhagyatásunkért… De a wilsoni demokratikus, néptöbbségi elvek rasszista megtiprásáért is…. .

Nándor Égi Jele – A Nándor-üstökös jelenése

Nap (június) hava 3.-a Nándor Égi Jele, azaz az üstökös megjelenése Napja. 1456-ban e napon tűnt föl az égen Nándor Üstököse, Nándor(fehérvár) Égi Jele.

Szinnyei szülinapján

E napon született… 1857 május 26.-án Pozsonyban született Ferber József Károly Vince, akit ma Ifjabb Szinnyei József néven ismer a Művelt Magyar Világ. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja, majd rektora a Magyar tájszótárral írta be Magát örökre a Magyar Tudománytörténetbe. A korszerű tájszótárírás bajor eredetű: Johann Andreas Schmeller Bayerisches Wörterbuchja 1827 és 1837 között jelent meg négy.

Hódolat Jókainak

Száz éve jöttél, vigasznak, csodánakÉs dicsőségnek. Nincs oly drága kincs,Gazdag szegénységünkkel mely fölérjen,Mint a te nábob lelked művei!Nekünk ma ők a magyar biblia,Emlék s remény, egy árva, csonka országMesekirályságának palotája.Áldott legyen a komáromi bölcső,Mely az örök nagyságra ringatott,Áldott legyen a dajkáló anya,Ki néked elsőként mondott szép mesét.