Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Ma lenne Újszeged fölszabadulásának a napja!

Ünnepnap a mai!
Nem is akármilyen ünnep!

98 esztendeje szabadult föl Újszeged.

Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban ünnepelhetjük. Az agymosottság mára már határtalan…

75 esztendővel ezelőttig, az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet.
Több, mint eggy évvel Trianon után !!!
1921. augusztus 21.-e – Szerencsés dátum ! Emlékezetes, kettőzetes 21-es !

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – 30 év alatt sem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

De a gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli…

De lássuk a történelmet ! Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá ?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette ! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó
– „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet is.
Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait (nőket és asszonyokat is) három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal : a 25 botütéssel !

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban Ő igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek. Anélkül mentek el, hogy filmen rögzíthettük volna, mert hazaárulóink az öngyalázatot az igazságnál fontosabbnak tartották…

De hiába volt még Trianon is! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban.

Nem is csoda, ha 1921. augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögediekön, no mög főleg újszögediekön áll majd…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt késedelme szégyenében a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

Ehelyett idén is csak hétköznapi jelentéktelenség folyik süketen kilúgozott gyökértelenséggel…
Mindenki számára világos: Ez nem „feledékenység” a toronyaljasoktól !
Ez az elkenés és a folyamatos nemzetellenes süketelés a  lételemük !

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:

Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
polgármesterjelölt

Szegeden, 2019. Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Hírek

Magyar fa sorsa ma
Magyar fa sorsa ma
2026 ápr. 19.

Kalendárium

Több mint Tréfa

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)