100 éve kezdődött Nyugat-Magyarország fölszabadítása…

100 éve kezdődött Nyugat-Magyarország fölszabadítása…
Mégsem hallunk sehol az Ünneplésről…
Vajon mi az oka ennek a zsigeri hazaárulásnak ?!

Rám számíthatnak, Kedves Olvasóim ! Segítek emlékezni, arra, amire érdemes !!!

Itt az idő, hogy az Utolsó Magyarok fordítsanak végre a sorsukon !!!

A Nagy Háború után elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk !
Az Antant vetett nekik koncot a mi testünkből ! Milyen érdekes…

Ajánlott olvasmány: Saint Germain – 100 éve tépett húsunkba a Nyugat !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

Erre válaszul… 1921 augusztusában kitört a Nyugat-Magyarországi Fölkelés: a Rongyos Gárda az osztrák megszállók ellen fogott fegyvert, hogy megakadályozza Nyugat-Magyarország (a mai Burgenland) elcsatolását.

A fölkelés nyitányaként az első ágfalvi összecsapásban a Rongyos Gárda 1921 augusztus 28.-án meghátrálásra kényszerítette az osztrák csendőrség alakulatait.
Éppen ma 100 esztendeje !

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng a Nyugat-Magyarország megszállását deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés helyesebben Saint Germain-i Diktátum is. 1919 szeptember 10.-én !
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban ! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is ? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Diktátumot…

Akkor azonban, – volt még magyar hit meg magyar virtus és erő – mint a derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

A fölszabadítók megszervezője és egyik vezére, Héjjas Iván, a magyar szabadságharcos…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

A fölkelők fölszabadították e terület többségét.

A nyugati szegély azonban ma is osztrák megszállás alatt áll:

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem ?
Vajon nem szégyen-e ? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 30 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

A Rongyosok mindhalálig szervezője, Héjjas Iván…

Békeidőben vitézzé avatásán, képviselőként, úri társaságban…

Ilyen példaképekre vár ma a Magyar Ifjúság !
Nem a dzsender-idiótákra, a puncos fiúkra, meg a félpöcsűekre, no meg nem a kéttökű nőkre…

Bizony szégyen, hogy az Őket, Hőseinket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet ! Ma a „szabad” (?) Magyarországon…

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain ?
Vajon miért nem szónokolnak ma erről „vezető” politikusaink ?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Talán azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar !

A Lajtabánság egy magyar ország volt !
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság !

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 100 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi elvek, a „néptöbbségi jog”.
Az önrendelkezés joga. – Magyarnak akkor nem járt ! Ma sem jár…

A Lajtabánság központja Felsőőr / Fölsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól, itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken (sem) !
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek…

Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füősüő Üőr volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik.
A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (No persze… Másutt sem.)

A sanyarú jelen sekély öröme talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola máig még Felsőőrben: 20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is !

Lajtabán(ság)ossan… üőriessen…
Szebb Jövüőt !
kíván

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

Olvasói válasz:

A nyugat-magyarországi felkelés hőseinek (Prónay Pál, Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály, Ostenbug-Moravek Gyula, Maderspach Vikktor s mások…) illő lenne szobrokat állítani Sopronban, de legalább utcákat elnevezni róluk!

Édes Erdély

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...