Kosztolányi e költeménye az utolsó Számadás (1935) kötetében az ŐSZI REGGELI előtt szerepel a Számadás (1935) kötetnek az 5. költeményeként…
Szeptember elején
A hoszú, néma, mozdulatlan ősz
aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz.
Köröskörül bíbor gyümölcse ég,
s nem várja, hogy a kedvét töltse még,
a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég,
fülébe súg, elég volt már, elég,
s ő bólogat, mert tudja-tudja rég,
hogy ez az élet, a kezdet s a vég.
Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,
el kell veszítenem. A bölcseség
nehéz aranymezébe öltözöm,
s minden szavam mosolygás és közöny.

Kosztolányi Dezső – Székely Aladár fölvételén 1935-ben (a halála előtti évben)
Ajánlott olvasmányok :
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

ŐSZI REGGELI – KOSZTOLÁNYITÓL

Ezt hozta az ősz… Hűs gyümölcsöket… Üvegtálon…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...





Európa szívéből











