Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

A Zentai Csata Napján – ma 325 esztendeje…

Föld (szeptember) hava 11.-én…

Ma 325 esztendeje…

1697-ben e napon zajlott a Zentai Csata

Zentai Csata, 1697 szeptember 11.-én a török hódoltság alatti magyar területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt. A szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.

Franz Eisenhut: A zentai csata (részlet)

A török sereg Titel bevétele (augusztus 28.) után értesült, hogy egy erős szövetséges sereg készül ellene, ezért elvetve az eredeti tervet, nem Pétervárad ellen indult, hanem – Thököly Imre tanácsára – a Maros völgyén át Erdély megtámadására…

Savoyai Jenő herceg lovasszobra a Pesti Napló albumából

Savoyai Jenő herceg csapatainak létszáma mintegy 40 ezer fő volt és 60–70 ágyúval rendelkezett, amíg a török had létszámát 150 ezerre becsülték, jelentős számú tatár lovassággal, ami azonban nem bírta a nyílt mezőn az osztrák és magyar lovasság erejét. 

Zentai Csata – Jacques Ignace Parrocel festménye

Savoyai Jenő herceg azonnal az ellenség nyomába szegődött, és szeptember 10-én már Óbecsén volt, mintegy 17 kilométernyire a török tábortól. A törökök Zentánál francia hadmérnökök vezetésével kiváló hajóhidat vertek a Tiszán, és azon folytatták az átkelést a folyó balpartjára. Savoyai Jenő herceg erről értesülve, átkelés közben kívánta megtámadni az ellenséget. „Az egyetlen lehetőség az ellenség partváltásának és Erdély irányába való felvonulásának megakadályozására, ha szorosan nyomában maradok, s ha megkísérli az átkelést valahol, úgy a hídfőben fojtom meg őket !” – jelentette ki az osztrák fővezér. A terv tökéletesnek bizonyult…

A Zentai Csata német (osztrák) ábrázolása

A szultán a vereség után a hadjáratot félbeszakította, és Temesváron át visszatért Isztambulba. 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium