Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

A Zentai Csata Napján – ma 325 esztendeje…

Föld (szeptember) hava 11.-én…

Ma 325 esztendeje…

1697-ben e napon zajlott a Zentai Csata

Zentai Csata, 1697 szeptember 11.-én a török hódoltság alatti magyar területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt. A szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.

Franz Eisenhut: A zentai csata (részlet)

A török sereg Titel bevétele (augusztus 28.) után értesült, hogy egy erős szövetséges sereg készül ellene, ezért elvetve az eredeti tervet, nem Pétervárad ellen indult, hanem – Thököly Imre tanácsára – a Maros völgyén át Erdély megtámadására…

Savoyai Jenő herceg lovasszobra a Pesti Napló albumából

Savoyai Jenő herceg csapatainak létszáma mintegy 40 ezer fő volt és 60–70 ágyúval rendelkezett, amíg a török had létszámát 150 ezerre becsülték, jelentős számú tatár lovassággal, ami azonban nem bírta a nyílt mezőn az osztrák és magyar lovasság erejét. 

Zentai Csata – Jacques Ignace Parrocel festménye

Savoyai Jenő herceg azonnal az ellenség nyomába szegődött, és szeptember 10-én már Óbecsén volt, mintegy 17 kilométernyire a török tábortól. A törökök Zentánál francia hadmérnökök vezetésével kiváló hajóhidat vertek a Tiszán, és azon folytatták az átkelést a folyó balpartjára. Savoyai Jenő herceg erről értesülve, átkelés közben kívánta megtámadni az ellenséget. „Az egyetlen lehetőség az ellenség partváltásának és Erdély irányába való felvonulásának megakadályozására, ha szorosan nyomában maradok, s ha megkísérli az átkelést valahol, úgy a hídfőben fojtom meg őket !” – jelentette ki az osztrák fővezér. A terv tökéletesnek bizonyult…

A Zentai Csata német (osztrák) ábrázolása

A szultán a vereség után a hadjáratot félbeszakította, és Temesváron át visszatért Isztambulba. 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Hun utódok

jún. 23.
Hun utódok

Illő napi filmajánló

Hun utódok

2024 jún. 23.
Hun utódok

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)