Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

A velencei kalmár 

A velencei kalmár (eredeti címén angolul: The Merchant of Venice) ötfelvonásos vígjáték.
William Shakespeare 1596-98 között írta – eredetileg vígjátéknak szánt, de ma már betegesen csak tragédiaként játszott – színművét, amelyet először 1598 július 22.-én jegyzett be James Roberts a The Stationers’ Register-be, majd 1600-ban nyomtatta ki először. 

Shylock és Jessica (Maurycy Gottlieb festménye)

A folyvást a zsidóságon sajnálkozó angol világ I. Edward idején 1290-ben űzte ki az összes zsidót Angliából, akik pedig csaknem 400 évig, egészen Oliver Cromwell koráig, 1656-ig vissza sem térhettek az angolokat szipolyozni. A népirtó Cromwell minden bűne ellenére talán ezért ilyen elfogadott ma is a homályos emlékezetű angol köztudat számára… amely folyton más országok antiszemitázásától fröcsög… Shakespeare korában tehát a kirekesztő Angliába zsidó a lábát be nem tehette !!!

A mára elveszett The Jew adhatta az alapját A velencei kalmár pénzéhséget gúnyoló cselekményére. Ezt Stephen Gosson 1578-as Schoole of Abuse című írásából következtethető…

A velencei kalmár (eredeti címén: The Merchant of Venice) filmet Michael Radford rendezésében 2004 december 3.-án mutatták be. A film William Shakespeare angol drámaíró 16. századi azonos című művének feldolgozása. A főszerepekben Al Pacino (Shylock), Jeremy Irons (Antonio), Joseph Fiennes (Bassanio) és Lynn Collins (Portia) látható.

E művet bizonyos kirekesztő körök igyekeznek antiszemitának beállítani, de ugyanúgy érheti a A velencei kalmárt épelméjűektől antikereszténység vádja is !! Sőt még jobban is… Keresztény nézőpontból pedig kifejezetten kersztényellenes ! Antikathólikus ! Hiszen éppen attól vígjáték e mű, hogy e két szembenálló társadalmat eggyaránt pellengérre állítja…

Bizonyos kirekesztő körök e klasszikus vígjátékot tragédiának igyekszenek beállítani, de a rasszista zsigeri antiszemitázás kivonásával megláthatja benne bárki a vígjátékot… A keresztény kétszínűséget és a zsigeri zsidó gyűlöletet eggyaránt gúnyoló remekbe szabott vígjátékot !!! Hacsak nem az a tragédia benne, hogy az uzsorás nem élheti ki minden gonoszságát… mert ezesetben valóban tetten érhető a tragédia… a gonosz tragédiája…

A film fölvezető szövege közkeletű hiteltelen antiszemitázó uszítozással kezdi, de azután megmutatja a zsidó uzsorás igazi arcát… ahogyan azt William Shakespeare is tette…

A limonádésan csöpögő Rómeó és Júliánál messze színvonalasabb mű csak az antiszemitázás miatt nem kerülhetett a megérdemelt helyére ! Pedig itt lenne már az ideje eredeti korában és összefüggéseiben elfogulatlanul értelmezni !

Hogyan is ítéljük meg ma az uzsorásokat, az emberiség vérszívóit ?!
A válasz nem nehéz. Ott van a Bibliában…

A mindenkivel szelid, mindenkinek megbocsájtó és mindenkin segítő Jézus az uzsorásokat ott ütötte, ahol lelte… A Káldi-Neovulgáta alapján Evangélium János szerint : A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta… Károli Gáspár (revideált) fordítása szerint így folytatta : Ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává !

Milyen kár, hogy ezt a fejezetet idézni sohasem hallom, eggyetlen templomban, eggyetlen paptól sem… Talán ezért is nem látogatom gyakran templomainkat… Jézus, a mindenkinek megbocsájtó az uzsorásokat addig verte, ameddig csak bírta… az ördög népét kiűzte a templomból…
Nekünk is ez a dolgunk !!! Aki mást mond és hirdet, az nem Jézust követi… az nem keresztény !!!

Az ördögnek meg az ördög népének nincs mit megbocsájtani !!!
Amit elkövetnek, az főben járó és nem bocsánatos bűn !!!
Ezt példázza A velencei kalmár is…
Épp a velencei kalmár szívét követelő zsidó uzsorás lánya mondja ki : „A házunk pokol !”

Mindenkinek figyelmet és éles szemet-értelmet kívánok e tanulságos filmhez !

Ha lehámozzuk a beteges ideologiákat róla, megláthatjuk a velencei kalmár és az uzsorás igazi arcát…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

A méla Tempefői

ápr. 28.
A méla Tempefői

Illő napi filmajánló