Scroll To Top

A magyarellenes terror legfőbb oka a meggyávult magyar ! (Sz.)

Herman Melville szülinapján

Herman Melville amerikai író New Yorkban született, 1819 Aranyasszony (augusztus) hava 1.-jén – ott is húnyt el 72 esztendővel később…

Herman Melville – Joseph Oriel Eaton festményén (1870)

Allan Melvill, jómódú kereskedő harmadik gyermekeként született New Yorkban. Édesapja 1832-es halálával súlyos anyagi nehézségek szakadtak a családjára, innentől jóval szerényebb körülmények között nevelkedett.

1839-ben, húszévesen fölcsapott matróznak, egy kereskedelmi hajón Angliába hajózott. Onnan az Acushnet, bálnászhajóra szegődött, majd a Marquesas-szigeteken kiszállt.
Első regénye a Typee, meg a folytatása, az Omoo (1847) is ezeken a saját élményein termettek. Könyvei sikeréből már eleget keresve megnősülhetett, feleségül vette egy bosztoni jogász lányát, Elizabeth Shaw-t.

Melville otthona, Arrowhead Pittsfieldben, Massachusetts államban

Ezután az irodalomnak élt. 
A következő regénye, a Mardi (1849), amely szintén vadregényes történetével nem saját élmény alapú volt, nem aratott nagy sikert. A következő Redburn (1849) majd a White-Jacket (1850) már sikeresebbek voltak. Mindkettő saját élményekből táplálkozott…

A másfél éven át írt Moby Dick (1851) regényét nem hozta meg a várt sikert.
Különleges nyelvezete miatt később sem övezte rajongás…

1863-ban New Yorkban vámellenőri állást vállalt…

Halála alkalmával a lapok alig emlékeztek meg róla.

Csak jóval halála után kezdték fölismerni írói tehetségét szülőhazájában, Amerikában is…
Írói értékének fölismerése születése 100. évfordulóján kezdődött, amikor a New York Times is rajongó írással üdvözölte New York ismeretlen-elfeledett nagy szülöttjét…

Ki volt Herman Melville, akiről amerikai és angol irodalmi körökben újabban megint sok szó esik ? 
Tette föl az alapkérdést Reményi József 1935-ben ! (A Nyugatban megjelent cikkében)

Legismertebb műve ma a Moby Dick regénye.
Nehéz olvasmány. Sokkal inkább a regényből készült remek film tette közismertté…

Melville művei

  • Typee (1846)
  • Omoo (1847)
  • Mardi (1849)
  • Redburn (1849)
  • White-Jacket or The World in a Man-of-War (1849)
  • Moby-Dick (1851)
    • Dráma a tengeren, 1-2.; fordította: Braun Soma; Saly, Budapest, 1929
    • Moby Dick, a fehér bálna. Regény; fordította, utószó Szász Imre, jegyzetek: Karig Sára, ill. Köpeczi Bócz István; Móra, Budapest, 1958
    • Moby Dick; fordította: Hornyik György; Forum, Újvidék, 1972 (Panoráma sorozat)
    • Moby Dick, vagy A fehér bálna; fordította: Szász Imre, utószó Tóth Csaba; Európa, Budapest, 1989 (A világirodalom klasszikusai)
    • Moby Dick, a fehér bálna; fordította: Kovácsné Kliment Emilia; átdolg., röv. kiad.; Új Ex Libris, Budapest, 2005 (Klasszikus ifjúsági regénytár)
    • Moby Dick; átdolgozta: Lance Stahlberg, ill. Lalit Kumar Singh, fordította: Németh Dorottya, Diószegi Dorottya; Ventus Libro, Budapest, 2011 (Klasszikusok képregényben)
    • Moby Dick; átdolgozta: Kathleen Olmstead, ill. Eric Freeberg, fordította: Farkas Krisztina; Alexandra, Pécs, 2012 (Klasszikusok könnyedén)
    • Moby Dick. 3. szint; átdolgozta María Asensio, ill. Francesc Rafols, fordította: Wágner Mária; Napraforgó, Budapest, 2015 (Olvass velünk!)
  • Pierre (1853)
  • Bartleby The Scrivener (1853)
    • Bartleby, az írnok; fordította: Bánki Veronika; Kossuth, Budapest, 2017 (Angol-magyar kétnyelvű klasszikusok)
  • Israel Potter (1855)
  • Piazza Tales (1856)
  • The Confidence-Man (1857)
  • Battle Pieces (1866)
  • Clarel (1876)
  • John Marr and Other Sailors (1888)
  • Timoleon (1891)
  • The Lightning-Rod Man (1891)
  • Billy Budd (1924)
    • Billy Budd és más elbeszélések; fordította: Borbás Mária, Göncz Árpád, Szász Imre; utószó G. Kállay Katalin; Scolar, Budapest, 2008 (Scolar szépirodalom)

Ajánlott olvasmány :

Reményi József : Herman Melville
REMÉNYI JÓZSEF : HERMAN MELVILLE

Herman Melville – Ki volt Herman Melville, akiről amerikai és angol irodalmi körökben újabban megint sok szó esik?

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Illő napi filmajánló