Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Életfélen – Hölderlin 250. szülinapján…

Johann Christian Friedrich Hölderlin 1770 március 20.-án született Lauffen am Neckarban, a Württembergi királyságban.

Hölderlin szülőháza – Julius Nebel 1800 táján készült rajzán

Anyja vágyának megfelelően Tübingen egyetemén theologiát tanult, de mégsem lett lelkész. A bölcselet és a költészet vonzotta. Itt ismerkedett meg Hegellel és Schellinggel, a kor kiváló filozófusaival.

Tanulmányai után házitanító volt, kezdetben a türingiai Waltershausenben, majd Jénában, 1796–1798-ban Frankfurt am Mainban egy Jakob Gontard nevű bankár négy gyermekénél. Itt szeretett bele élete egyetlen szerelmébe, a bankár ifjú, törékeny alkatú feleségébe, Susette Borkensteinbe, akit műveiben Diotimának nevez. Elragadtatott éveket töltöttek együtt a kölcsönös plátói szerelem vonzásában. Szerelmük mély, lelki kapcsolattá nemesült.

1799-ben lapkiadással próbálkozott; miután kísérlete kudarcba fulladt, ismét házitanítói állást vállalt, Svájcban, majd a franciaországi Bordeaux-ban. Elszakadása szerelmétől, sikertelensége, kortársai közönye egyre érzékenyebbé tették. 1802 júniusában tért haza kimerülten, ekkor halt meg rövid betegség után Susette. Búbaja a kórházi kezelések nyomán sem javult. 1807-ben barátai súlyos elmebetegként egy tübingeni asztalosmester gyámságára bízták, aki élete végéig becsülettel gondozta.

Még életében megjelent művei:

Hölderlin – Életfélen…

Friedrich Hölderlin – Franz Karl Hiemer pasztell festménye 1792-ből)

Közel negyven évig élt őrületben, fennhangon idézve kedvenc regényét, a Hüperion-t, meg-megszakítva vitatkozva önmagával. Ha látogatói kérték, verset is írt, de ezeket Scardanelli néven írta alá.
Verseinek 1826-ban megjelent kötetét sem vette már tudomásul…
1843-ban úgy halt meg, hogy összes műveinek kiadását sem érhette már meg (1846-ban).

Hälfte des lebens

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.

Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.

Friedrich Hölderlin, 1802

Életfélen

Sárguló körtékkel telve,
vad rózsákkal rakva
dűl a táj a tóba.
Óh hetyke hattyak,
Csókittasan már-tó-
zik kecses fejetek
(az) üdvöz-józan vízbe.

Jaj, mikor a tél elér
Hol lelem meg még
A virágokat,
Meg napsüt-árnyukat?
hidegen-ridegen
állnak (a) falak…
Csak zászló zörren e szélben…

Nyáry Szabó László műfordítása

Művei magyarul :

  • Empedokles az Aetnán és kisebb költemények; ford. Hajnal Gábor; Juracsek Ferenc Ny., Bp., 1939
  • Novalis – Hörderlin válogatott költeményei; ford., bev. Rónay György; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű remekművek)
  • Versek; Lukács György: Hölderlin. Tanulmány; ford. Hajnal Gábor; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
  • Hüperión; ford., jegyz. Szabó Ede, utószó Görgey Gábor; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Versek / Empedoklész / Hüperión / Levelek; ford., vál. Bernáth István, ford. Szabó Ede, Hajnal Gábor, utószó Sükösd Mihály; Magyar Helikon, Bp., 1961
  • Friedrich Hölderlin versei; ford. Bernáth István et al., vál., szerk. Rónay György; Európa, Bp., 1980 (Lyra mundi)
  • Versek / Hüperión vagy A görögországi remete; vál. Rónay György, ford. Bernáth István et al.; Európa, Bp., 1993
  • Álmok álmodói. Friedrich Hölderlin (1770-1843) és Heinrich Heine (1797-1856) versei; ford. Bernáth István et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
  • Beat Furrer: A vakok. Opera Maurice Maeterlinck A vakok, Platon Barlanghasonlat, Friedrich Hölderlin és Arthur Rimbaud szövegeire; ford. Jánosy István et al.; s.n., s.l., 1997
  • Goethe, Hölderlin, Heine versei; vál., szerk. Lator László, ford. Áprily Lajos et al.; Sziget, Bp., 2005 (Sziget verseskönyvek)
  • Empedoklész halála; ford. Báthori Csaba; Napkút, Bp., 2011
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Illő napi filmajánló