A digitális állampolgárság a végső rabszolgaság váróterme

Kálmán Imre születésnapja – A Magyar Operett Napja ?

Kalendárium, Szülinap(ok) 2025. okt. 24.

1882-ben e napon született Kálmán Imre operettszerzőnk…

Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján, 2002-ben A MAGYAR OPERETT NAPJA‘vá nyilvánították a születése napját, október 24.-ét. Ugyanezen a napon halt meg a híresebb Lehár Ferenc operettszerzőnk is.

De valóban ez a nap az illendő ?

Kálmán Imre (még Kopstein néven) Siófokon született, 1882. október 24.-én.

Kálmán Imre születésének a napja a mai napig vita tárgyát képezi, így e nap kijelölésére ezért sem éppen telitalálat. 1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon a budapesti zsidó születésű Koppstein Károly (1850–1921) és a varasdi születésű Singer Paula (1853–1933) fiaként. A vita onnan ered, hogy nem eldönthető a születése perce. A Koppstein családnál vendégeskedő nagybácsi megállapította, hogy a baba éjfél után, azaz október 25.-én jött világra, az apa szerint viszont épp egy perccel éjfél előtt.

A legtöbb operettjét nem is magyar nyelven írta, így megint csak kérdéses, hogyan is lehetne a születése napja – A Magyar Operett Napja ? Legföljebb a Monarchikus Operett Napja ! Megjegyzendő, hogy Trianon Terrora után pedig végleg Bécshez, majd Amerikához pártolt…

A Magyar Operett Napja könnyedén kijelölhető remek más magyar operettszerzők születésnapja alapján is. Így szóba jöhet a leghíresebb Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő hármasán túl Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc és Fényes Szabolcs is…

Kacsóh Pongrác rendkívüli sokoldalúsága is döntő érv rá, hogy az Ő Születése Napja legyen a MAGYAR OPERETT NAPJA ! Kolozsvárott Summa cum Laude minősítéssel szerezte meg a bölcsész diplomáját, majd fizikából doktorált. Hozzáfoghatóan művelt operett-szerzőnk nem akadt. Talán más nemzetnek hasonló sem…

Kopstein (Kálmán) Imre volt a család hat gyermekéből (Béla, Vilma, Imre, Emília, Rózsa, Ilona) a harmadik.

Kálmán Imre gyermekként (jobb lent) a családja körében, 1890 körül (Szilas)

Az édesapja házában alakult meg az 1880-as évek közepén az a társulat, amely Siófok fejlesztését tűzte ki céljául. Nagyszabású építkezéseket terveztek, szomszédságukban épült fel a nyári színház, majd később a lóversenypálya is.

Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban a játékát korlátozó ízületi gyulladása miatt le kellett mondania. Ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárás, amelyet 1908-ban mutattak be nagy sikerrel a Vígszínházban.

Ezután Bécsbe költözött, és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett.
Nagy sikerű művei voltak A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő meg A cirkuszhercegnő.

A cigányprímás ősbemutatója 1912 október 11.-én volt. Sikerét érzékelteti, hogy Bécsben másnap mindenütt az operett híres keringőjének (Gingalló, mint a pillangó…) dallamát fütyörészték. Ez volt Kálmán második világsikere. Meghódította vele a budapesti Király Színházat is, ahol 1913. január 24-én mutatták be. A cigányprímás Amerikát is meghódította, Fedák Sárival a főszerepben.

Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Ausztriából Amerikába menekült.

1940-ben a Genovából induló hajó, a Conte di Savoia fedélzetén érkezett meg a Kálmán család New Yorkba, majd Grace Moore színésznő unszolására Hollywoodba utaztak. Ott Louis B. Mayer, az MGM stúdió főnöke fogadta őket, aki korábban már megszerezte a Marica grófnő megfilmesítésének jogait.

New Yorkban régi barátokra talált Bartók Béla, Richard Tauber, Ormándy Jenő, Oscar Hammerstein személyében.

A Rudolf herceg és Maria von Vetsera tragikus történetéről szóló Marinka darabot 1945 július 18.-án mutatták be a New York-i Winter Gardenben hatalmas sikerrel. A szövegkönyvét Farkas Károly és George Marion írták.

1949-ben visszatért Európába. Ellátogatott Bad Ischlbe is, ahol megkoszorúzta Lehár sírját.

Párizsban húnyt el 1953 október 30.-án az operettjeiről híres magyar zsidó zeneszerző és karmester. A halál álmában érte. Ausztria állami pompával temette el oda, ahova kívánta : a bécsi központi temetőbe, Beethoven, Brahms meg Mozart szomszédságába. Ennyire volt Ő a Magyar Operett Embere ! Teljesen méltatlan a legoly híres, de inkább leghíresebb magyar operettszerzők, mint Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő elé toszakodni Őt…

Kálmán Imre szobra Veres Gábor alkotása az Operettszínház előtt Budapesten (Misibacsi 2007)

Utolsó művét, az Arizona Ladyt fia fejezte be. 1954 január 1.-jén mutatták be a berni Stadttheaterben.

Kálmán Imre szobra Siófokon – Varga Imre szobrászművész alkotása (Kép : Csanády )

Siófoki szülőházában múzeumot rendeztek be a hagyatékából, a személyes tárgyaiból.

Kálmán Imre operettjei

A mű címe eredeti nyelven	A mű címe magyarul	Szöveg-könyvíró	Ősbemutató ideje	Ősbemutató helyszíne	Első honi bemutató ideje	Első honi bemutató helyszíne
Tatárjárás		Bakonyi Károly	1908. február 22.	Vígszínház Budapest
Az obsitos		Bakonyi Károly	1910. március 16.	Vígszínház Budapest
Ein Herbstmanöver	A Tatárjárás német színpadokra írt változata	Robert Bodanzky	1909. január 21.	Theater an der Wien Bécs
Der gute Kamerad	Az obsitos német változata	Victor Léon	1911. október 10	Bürgertheater Bécs
Der Zigeunerprimas	A cigány- prímás	Fritz Grünbaum–Julius Wilhelm	1912. október 11.	Johann-Strauss-Theater Bécs	1913. január 24.	Király Színház Budapest
Kiskirály		Bakonyi Károly	1914. január 27.	Népopera
Gold gab ich für Eisen	Az obsitos átdolgozott változata	Victor Léon	1914. október 16.	Theater an der Wien Bécs
Zsuzsi kisasszony	Zsuzsi kisasszony	Bródy Miksa–Martos Ferenc	1915. február 27	Vígszínház Budapest
Die Csárdásfürstin	Csárdáskirálynő	Leo Stein–Jenbach Béla	1915. november 17.	Johann-Strauss-Theater Bécs	1916. november 3.	Király Színház Budapest
Die Faschingsfee	A farsangi tündérke	A.M. Willner–Rudolf Österreicher	1917. szeptember 21	Johann-Strauss-Theater Bécs	1919. október 3.	Király Színház Budapest
Das Hollandweibchen	A hollandi menyecske	Leo Stein–Jenbach Béla	1920. január 31.	Johann-Strauss-Theater Bécs	1921. október 2.	Király Színház Budapest
Die Bajadere	A bajadér	Julius Brammer–Alfred Grünwald	1921. december 23.	Carl-Theater Bécs	1922. december 10.	Király Színház Budapest
Gräfin Maritza	Marica grófnő	Julius Brammer–Alfred Grünwald	1926. március 26.	Theater an der Wien Bécs	1924. október 18.	Király Színház Budapest
Die Zirkusprinzessin	A cirkuszhercegnő	Julius Brammer–Alfred Grünwald		Theater an der Wien Bécs	1926. november 24.	Király Színház Budapest
Golden Down		Harbach–Hammerstein	1927. október	Washington
Die Herzogin von Chicago	A csikágói hercegnő	Julius Brammer–Alfred Grünwald	1928. április 6.	Theater an der Wien Bécs	1928. december 2.	Király Színház Budapest
Das Veilchen von Montmartre	A montmartre-i ibolya	Julius Brammer–Alfred Grünwald	1930. március 21.	Johann Strauß-Theater Bécs	1935. április 12.	Király Színház ,Budapest
Der Teufelsreiter	Az ördöglovas	Rudolf Schanzer–Ernst Wellisch	1932. március 10.	Theater an der Wien Bécs	1934. április 21	Király Színház , Budapest
Kaiserin Josephine	Josephine császárné	Paul Knepler–Herczeg Géza	1936. január 18.	Stadttheater Zürich	1937. március 26.	Városi Színház Budapest
Marinka		Farkas Károly–Georg Marion	1945. július 18.	Wintergarden New York
Arizona Lady		Alfred Grünwald–Gustave Beer	1954. január 1.	Stadttheater Bern

Más művei

A pereszlényi juss, énekes játék, 1906 április 7.-én mutatták be a budapesti Magyar Színházban
The Blue House, egyfelvonásos operett, 1912-ben mutatták be a londoni Hippodromban
Kivándorlók, életkép, 1913 szeptemberében mutatták be Medgyaszay Vilma kabaréjában
Ronny, hangosfilmoperett, 1931 december 22.-én mutatták be a berlini Gloria Palastban

Ajánlott olvasmány :