Scroll To Top

A hazugság az hazugság.
Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják.
Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik.
Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)

Napsugaras házak védelme – Napsugaras tájház(ak) kialakítása

Napsugaras tájház(ak) kialakítása – egyéni képviselői indítvány

2003-07-21

 

Szeged, Megyei Jogú VárosKözgyűlése Egyéni képviselői indítvány
Tárgy: „Napsugaras tájház(ak)” kialakítása
Dr Szabó László, képviselő

Tisztelt Közgyűlés!

A parttalan ingatlanspekuláció Szeged műemlék-jellegű – de máig hivatalosan nem védett – épületeinek sorát mossa le a Város jövőjének horizontjáról…

A „Napsugaras házak” napsugaras jellegű oromzatukkal Városunknak és környékének régi szép színfoltjai. A – talán még kereszténység előtti napkultuszt idéző – „napsugarak” jelentős múltra tekintenek vissza a „Napfény városá”-ban.

A Szegedi Nagy Árvíz utáni újjáépítés fölkarolta ezt a Szegedhez méltó, szép motívumot, és az újjáépítésben egész ház-sorok, sőt kisebb városrészek kaptak szépreményű, napsugaras oromzatot. A hajdan volt „napsugarak” mindmáig semmiféle védettséget nem élveznek, sőt mi több, jelen korunkra mintha általános üldöztetés áldozataivá avatta volna őket a – hagyományos értékek tiszteletével nem igen kényeztetett – modern építésztársadalom. (Tisztelet és hála a Kivételnek!) Szeged építészeti örökségét, mint „városatyák”-nak megőriznünk kötelességünk, és fölemelő tisztünk is egyben.

A jövendő új napsugaras házai és a meglévők karbantartása, megőrzése egyben egy máig kellően föl nem ismert turisztikai látványosság ígéretét is rejti – európaiságunkat is hangsúlyozandó – az EU-csatlakozás küszöbén…

A már nagyságrendnyi töredékében sem álló napsugaras sereg utolsó hírmondói között nincs idő válogatnunk. Általánosságban „helyi egyedi védettség”-et kérek ezért – még a jövő tavaszi bontási hullámhoz megigényelt engedélyek kiadását megelőzően – 2003. október 31.-éig minden szegedi nevében, a Szeged arculatát hajdan meghatározó, ma pedig már a reménység romantikáját is csak távolról idéző, utolsónak megmaradt Napsugaras házakra.

Szolnok és Székesfehérvár történelmi városrészeiben áll egy-egy hangulatosan kialakított, nyilvánosan látogatható tájház… Ezer főnél kevesebb lakosú magyar falvainkban is egyre nyílnak a tájházak, helytörténeti bemutatóhelyek, illetlen hát egy 170 ezres városnak ily mostohán bánnia Alsó- és Fölsővárosával, hogy még tájházaik kialakításáról sem gondoskodik. Fölsővárosunk már oly mértékben polgárosodott és az utóbbi évtized koncepcióínségében arcát veszítette, hogy tájház kialakítására inkább egy öreg alsóvárosi ház kínálkozik lehetőségül…

Juhász Antal, a néprajz – azóta nyugalmazott – professzora egy remek összefoglalót készített 1980-ban a napsugaras házak kultúrköréről, melyben összegzésül útmutatást is ad a napsugaras jövőnek. Csak idéznünk és követnünk kell a klasszikusokat, ha szűkül is a tér, de még előttünk a helyes út…

Javasolt szakértők:

Juhász Antal, a néprajz nyugalmazott professzora
Korkes Zsuzsa, az egyetlen, közel teljes összeírás készítője
Csegezi Mónika, műemlékvédelmi szakmérnök
Bárkányi Ildikó, a Móra múzeum néprajzi oszt. vezetője
Vas Erika, tősgyökeres alsóvárosi néprajzos-muzeológus
Mód László, szegedi néprajzos muzeológus

Tisztelettel:

Dr Szabó László
képviselő
Szeged, 2003. Áldás (július) hava 21.-én

 

Melléklet: Juhász Antal: Napsugaras házak (1980)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)