1882-ben e napon született Kálmán Imre operettszerzőnk…
Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján, 2002-ben A MAGYAR OPERETT NAPJA‘vá nyilvánították a születése napját, október 24.-ét. Ugyanezen a napon halt meg a híresebb Lehár Ferenc operettszerzőnk is.
De valóban ez a nap az illendő ?
Kálmán Imre (még Kopstein néven) Siófokon született, 1882. október 24.-én.

Kálmán Imre születésének a napja a mai napig vita tárgyát képezi, így e nap kijelölésére ezért sem éppen telitalálat. 1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon a budapesti zsidó születésű Koppstein Károly (1850–1921) és a varasdi születésű Singer Paula (1853–1933) fiaként. A vita onnan ered, hogy nem eldönthető a születése perce. A Koppstein családnál vendégeskedő nagybácsi megállapította, hogy a baba éjfél után, azaz október 25.-én jött világra, az apa szerint viszont épp egy perccel éjfél előtt.
A legtöbb operettjét nem is magyar nyelven írta, így megint csak kérdéses, hogyan is lehetne a születése napja – A Magyar Operett Napja ? Legföljebb a Monarchikus Operett Napja ! Megjegyzendő, hogy Trianon Terrora után pedig végleg Bécshez, majd Amerikához pártolt…
A Magyar Operett Napja könnyedén kijelölhető remek más magyar operettszerzők születésnapja alapján is. Így szóba jöhet a leghíresebb Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő hármasán túl Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc és Fényes Szabolcs is…
Kacsóh Pongrác rendkívüli sokoldalúsága is döntő érv rá, hogy az Ő Születése Napja legyen a MAGYAR OPERETT NAPJA ! Kolozsvárott Summa cum Laude minősítéssel szerezte meg a bölcsész diplomáját, majd fizikából doktorált. Hozzáfoghatóan művelt operett-szerzőnk nem akadt. Talán más nemzetnek hasonló sem…
Kopstein (Kálmán) Imre volt a család hat gyermekéből (Béla, Vilma, Imre, Emília, Rózsa, Ilona) a harmadik.

Az édesapja házában alakult meg az 1880-as évek közepén az a társulat, amely Siófok fejlesztését tűzte ki céljául. Nagyszabású építkezéseket terveztek, szomszédságukban épült fel a nyári színház, majd később a lóversenypálya is.
Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban a játékát korlátozó ízületi gyulladása miatt le kellett mondania. Ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárás, amelyet 1908-ban mutattak be nagy sikerrel a Vígszínházban.
Ezután Bécsbe költözött, és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett.
Nagy sikerű művei voltak A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő meg A cirkuszhercegnő.
A cigányprímás ősbemutatója 1912 október 11.-én volt. Sikerét érzékelteti, hogy Bécsben másnap mindenütt az operett híres keringőjének (Gingalló, mint a pillangó…) dallamát fütyörészték. Ez volt Kálmán második világsikere. Meghódította vele a budapesti Király Színházat is, ahol 1913. január 24-én mutatták be. A cigányprímás Amerikát is meghódította, Fedák Sárival a főszerepben.
Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Ausztriából Amerikába menekült.
1940-ben a Genovából induló hajó, a Conte di Savoia fedélzetén érkezett meg a Kálmán család New Yorkba, majd Grace Moore színésznő unszolására Hollywoodba utaztak. Ott Louis B. Mayer, az MGM stúdió főnöke fogadta őket, aki korábban már megszerezte a Marica grófnő megfilmesítésének jogait.
New Yorkban régi barátokra talált Bartók Béla, Richard Tauber, Ormándy Jenő, Oscar Hammerstein személyében.
A Rudolf herceg és Maria von Vetsera tragikus történetéről szóló Marinka darabot 1945 július 18.-án mutatták be a New York-i Winter Gardenben hatalmas sikerrel. A szövegkönyvét Farkas Károly és George Marion írták.
1949-ben visszatért Európába. Ellátogatott Bad Ischlbe is, ahol megkoszorúzta Lehár sírját.
Párizsban húnyt el 1953 október 30.-án az operettjeiről híres magyar zsidó zeneszerző és karmester. A halál álmában érte. Ausztria állami pompával temette el oda, ahova kívánta : a bécsi központi temetőbe, Beethoven, Brahms meg Mozart szomszédságába. Ennyire volt Ő a Magyar Operett Embere ! Teljesen méltatlan a legoly híres, de inkább leghíresebb magyar operettszerzők, mint Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő elé toszakodni Őt…

Utolsó művét, az Arizona Ladyt fia fejezte be. 1954 január 1.-jén mutatták be a berni Stadttheaterben.

Siófoki szülőházában múzeumot rendeztek be a hagyatékából, a személyes tárgyaiból.
Kálmán Imre operettjei
| A mű címe eredeti nyelven | A mű címe magyarul | Szöveg-könyvíró | Ősbemutató ideje | Ősbemutató helyszíne | Első honi bemutató ideje | Első honi bemutató helyszíne |
| Tatárjárás | Bakonyi Károly | 1908. február 22. | Vígszínház Budapest |
|||
| Az obsitos | Bakonyi Károly | 1910. március 16. | Vígszínház Budapest |
|||
| Ein Herbstmanöver | A Tatárjárás német színpadokra írt változata | Robert Bodanzky | 1909. január 21. | Theater an der Wien Bécs |
||
| Der gute Kamerad | Az obsitos német változata | Victor Léon | 1911. október 10 | Bürgertheater Bécs |
||
| Der Zigeunerprimas | A cigány- prímás | Fritz Grünbaum–Julius Wilhelm | 1912. október 11. | Johann-Strauss-Theater Bécs |
1913. január 24. | Király Színház Budapest |
| Kiskirály | Bakonyi Károly | 1914. január 27. | Népopera | |||
| Gold gab ich für Eisen | Az obsitos átdolgozott változata | Victor Léon | 1914. október 16. | Theater an der Wien Bécs |
||
| Zsuzsi kisasszony | Zsuzsi kisasszony | Bródy Miksa–Martos Ferenc | 1915. február 27 | Vígszínház Budapest |
||
| Die Csárdásfürstin | Csárdáskirálynő | Leo Stein–Jenbach Béla | 1915. november 17. | Johann-Strauss-Theater Bécs |
1916. november 3. | Király Színház Budapest |
| Die Faschingsfee | A farsangi tündérke | A.M. Willner–Rudolf Österreicher | 1917. szeptember 21 | Johann-Strauss-Theater Bécs |
1919. október 3. | Király Színház Budapest |
| Das Hollandweibchen | A hollandi menyecske | Leo Stein–Jenbach Béla | 1920. január 31. | Johann-Strauss-Theater Bécs |
1921. október 2. | Király Színház Budapest |
| Die Bajadere | A bajadér | Julius Brammer–Alfred Grünwald | 1921. december 23. | Carl-Theater Bécs |
1922. december 10. | Király Színház Budapest |
| Gräfin Maritza | Marica grófnő | Julius Brammer–Alfred Grünwald | 1926. március 26. | Theater an der Wien Bécs |
1924. október 18. | Király Színház Budapest |
| Die Zirkusprinzessin | A cirkuszhercegnő | Julius Brammer–Alfred Grünwald | Theater an der Wien Bécs |
1926. november 24. | Király Színház Budapest |
|
| Golden Down | Harbach–Hammerstein | 1927. október | Washington | |||
| Die Herzogin von Chicago | A csikágói hercegnő | Julius Brammer–Alfred Grünwald | 1928. április 6. | Theater an der Wien Bécs |
1928. december 2. | Király Színház Budapest |
| Das Veilchen von Montmartre | A montmartre-i ibolya | Julius Brammer–Alfred Grünwald | 1930. március 21. | Johann Strauß-Theater Bécs |
1935. április 12. | Király Színház ,Budapest |
| Der Teufelsreiter | Az ördöglovas | Rudolf Schanzer–Ernst Wellisch | 1932. március 10. | Theater an der Wien Bécs |
1934. április 21 | Király Színház , Budapest |
| Kaiserin Josephine | Josephine császárné | Paul Knepler–Herczeg Géza | 1936. január 18. | Stadttheater Zürich |
1937. március 26. | Városi Színház Budapest |
| Marinka | Farkas Károly–Georg Marion | 1945. július 18. | Wintergarden New York |
|||
| Arizona Lady | Alfred Grünwald–Gustave Beer | 1954. január 1. | Stadttheater Bern |
Más művei
- A pereszlényi juss, énekes játék, 1906 április 7.-én mutatták be a budapesti Magyar Színházban
- The Blue House, egyfelvonásos operett, 1912-ben mutatták be a londoni Hippodromban
- Kivándorlók, életkép, 1913 szeptemberében mutatták be Medgyaszay Vilma kabaréjában
- Ronny, hangosfilmoperett, 1931 december 22.-én mutatták be a berlini Gloria Palastban
Ajánlott olvasmány :

LEHÁR FERENC SZÜLINAPJÁN
Szelek (április) hava 30.-án 1870-ben e napon született Lehár Ferenc
magyar zeneszerző, katonakarmester és operettszerző († 1948)
…

KACSÓH PONGRÁC születése napján
Kacsóh Pongrác sikerén túl a rendkívüli sokoldalúsága is döntő érv rá,
hogy az Ő Születése Napja legyen a MAGYAR OPERETT NAPJA !
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...





Európa szívéből











