Scroll To Top

Zéró tolerancia az antihunitákkal szemben !

Sárdy János születése napján

Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.

Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba operetten.

1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, a Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.

Sárdy János: Rózsalevél

Buday Dénes – Sefeddin Sefket bey szerzeménye a „Kalotaszegi Madonna” c. filmből.

Elpihent a nagyvilág elpihent a lomb,
Messzi bércen valahol kondul egy kolomp.
Egy magányos vadgalamb hív egy gerlicét,
Hajladozó rózsafán sírja énekét.

Hej! Rózsalevél felkap a szél,
Messzi sodor innét.
Rózsalevél egy sort vigyél,
Rózsámnak üzennék.
Vidd el szívem vágyát,
Hozd vissza az álmát!
Rózsalevél felkap a szél
Talán sose látlak.

Csendesen leszáll az est, lelkem messzi jár,
Fenn az égen millió szentjánosbogár.
Hegedű most minden ág és a csend zenél,
Hajladozó rózsafán halkan sír a szél…

Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron. Gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált… 

A mai estén ajánlott film :

Mágnás Miska (1949

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)