Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.

Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba operetten.
1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, a Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
Buday Dénes – Sefeddin Sefket bey szerzeménye a „Kalotaszegi Madonna” c. filmből.
Elpihent a nagyvilág elpihent a lomb,
Messzi bércen valahol kondul egy kolomp.
Egy magányos vadgalamb hív egy gerlicét,
Hajladozó rózsafán sírja énekét.
Hej! Rózsalevél felkap a szél,
Messzi sodor innét.
Rózsalevél egy sort vigyél,
Rózsámnak üzennék.
Vidd el szívem vágyát,
Hozd vissza az álmát!
Rózsalevél felkap a szél
Talán sose látlak.
Csendesen leszáll az est, lelkem messzi jár,
Fenn az égen millió szentjánosbogár.
Hegedű most minden ág és a csend zenél,
Hajladozó rózsafán halkan sír a szél…
Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron. Gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált…
A mai estén ajánlott film :
Mágnás Miska (1949
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...





Európa szívéből












