Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Szent Bertalan éjszakáján 450 éve… 

Kenyér (augusztus) hava 23.-áról 24.-ére virradólag…

Szent Bertalan éjszakáján, éppen 450 éve… történt a Hugenotta Holokauszt !!!

A 16. században dúló francia vallásháborúk folyamán 1572-ben Szent Bertalan éjszakáján zajlott a legszégyenletesebb eset: 1572 augusztus 23.-áról augusztus 24.-ére virradó éjszakán a békülési szándékkal a Párizsba gyűlt hugenották (francia reformátusok) nagy részét a király beleegyezésével lemészárolták a kathólikusok.

A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén

A hugenották holokausztját minden jogérzékeny ember megemlékezi ma Európában…
A kirekesztők persze talán inkább buzeránsokat meg perverzeket sajnálnak ma is, amíg a mi pénzünkön a sáskajáró nigránsokat hízlalják a hugenotta holokauszttúlélők és minden józan Európai Ember rovására…

Érdeklődőbbek meg műveltebbek akár operában is láthatják a Hugenotta Holokausztot :

Bővebben: MEYERBEER – A HUGENOTTÁK operája

De olvasni is érdemes róla ! Remek regény franciául : La Chronique du temps de Charles IX (1828)

Prosper Mérimée francia regényíró, művészettörténész, régész tollából – Szent Bertalan éjszakája

Édesanyám máig emlegeti, hogy Öregapámtól kapott egyik legemlékezetesebb olvasmánya volt…

Olvasói levél:

Kedves Laci!
Köszönöm.

A Szent Bertalan éjnek két zenei vonatkozásáról tudok.
A nagy francia zeneszerző Meyerbeer Hugenották című operája erről szól, a színpadon zajlik a tömeggyilkosság, 1835-ben mutatták be, számos részletét rendszeresen előadják, kb. 3 évvel ezelőtt a Budapesti Operában, pontosabban az Erkel színházban én is láttam..

A másik…
Claude Goudimel egyházi zeneszerző, akinek művei ma is hallhatók, a Szent Bertalan éj egyik áldozata volt.

Baráti üdvözlettel: Leksi
(Dr. Farkas Elek)

A renaissance zeneszerző Claude Goudimel (ca. 1514-1572).

Claude Goudimel (magyarosan Goudimél Kolozs), született Besançon-ban (Franche-Comté) a 16. század elején – meghalt Lyonban, 1572. augusztus végén) francia hugenotta zeneszerző. A Genfi Zsoltárok egy részének, valamint a Református Dicséreteknek a zeneszerzője.

1559 előtt öt misét szerzett, köztük egy Magnificat címűt. A párizsi Szent Bertalan-éjt követő vidéki vérengzések során Goudimelt Lyonban gyilkolták meg, tetemét a folyóba vetették…

A francos hugenottákon túl a magyar reformátusok is befogadtak és a mai énekes könyvükben levő 150 zsoltáron kívül, a dicséreteknek is jelentős részét a Goudimel által szerzett dallamok szerint éneklik…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium