Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Ipolyi Arnold szülinapján

Mag (október) hava 18.-án…

1823-ban e napon született Ipolyi Arnold (Ipolykeszi) besztercebányai majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, a MTA igazgató tagja. Méltatlanul elfeledett hőse a Magyar Hitnek és a Magyar Műveltségnek…

Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe

Ősvallásunk és a magyar néphit kutatása mellett Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése is.

Munkássága igen sokrétű, foglalkozott régészettel, a népköltészettel, a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet-tudományban alkotta. 1862-ben konstantinápolyi tanulmányútja során számos Corvinát fedezett fel Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt.

Ipolyi Arnold fényképe a Vasárnapi Ujságban

Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a műemlékek helyrajzi (topografikus) nyilvántartásának bevezetése, a vidéki múzeumok létesítése.

1886 február 18.-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Július 12.-én foglalta el a Szent László által alapított püspöki széket. December 2.-án szélütés vetett hirtelen véget sziporkázó, munkás életének.
Gazdag gyűjteményét, az Ipolyi-gyűjteményt az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. A nagyváradi római katolikus bazilika altemplomában temették el. Sírhelye ma oláh megszállás alatt áll… és mi tűrjük…

Ajánlott alap-olvasmány: Magyar mythologia. Pest, 1854.

Ebből… éppen csak ízelítőül :

A legfőbb lény neve a magyarban: İsten, így, változatlanul jő az már elő nyelvemlékeinkben (N. E. 1—4 köt. át), a halotti beszédben többször: isten, bécsi és müncheni codexben: istèn, hasonlón a góriban is, ily ékezes, vagy is nyilt è-vel; Kinizsyné imakvben: ÿsten, olykor isten. A vegyes magyar régi iratokb. (u. o. 2. 340) és széltiben más nyelvemlékeinkben is képzők és ragokkal mint: istensÿg st. A név eredetisége mutatja, hogy az a keresztyén hit felvétele előtt a legfőbb lény elnevezésére szolgált.
Eredete és jelentése homályos; felvilágosításán nyelv- s történetbúváraink régtől törekszenek. Tudomásomra Otrokócsi (orig. hung. 1. 285) volt az első, ki semitai nyelvhasonlattal kezdé fejtegetni, a kaldej és syr: esta, melynek a héber אֵשׁ – es-t adja gyökeül, tűz jelentésével; magyarázván, hogy a hellen: Έστία és Herodot szerinti Ίστίη, ugy a római Vesta, vagy is a skytha és hellen-római mythos tűztisztelete véle azonos. Szerinte őseink midőn Armeniában laktak, vehették fel a nevet, az istie végére a paragog. n illesztve, és a közepébeni i-t, ugymd. mássalhangzóilag ejtve: istyen; miért már néki a név, a föntebbiek, valamint a perzsák, turkok s húnoknál szerinte egyiránt uralkodott tűztiszteletet jelenti. Otrokócsi véleményét, felvéve még különösen a perzsa jizdan és jeshtan-nali találkozást, hason tűz értelembeni magyarázatra nézve, eddig nagyobbára követték. Pray (diss. an. 27) ugyan a hiongnu származtatásnál vélekedett, hogy az a chinai tien ― ég és isten nevezetből is eredhet, némely szójárásokban, um. sziszegőleg: ztien ejtve, s a magyarb. a két mássalhangzó elébe magánhangzót ragasztva, lett volna az istien. De nyomon adá Fischer véleményét, ki szinte a kaldej eshtatól származtatja. Cornides (v. rel. hung. 23) ugyanezen véleménynyel volt, magyarázatát erősítve Theophylaktosz a turkok tűztiszteletérőli adatával, és a perzsa jizdan isten névvel. Sándor (sokf. 10. 60) hasonlón a kazul-perzsa jizdannal találja rokonnak, és Jerney is újra (842. tudt. 1. 93) az isten névben tűztisztelet és parz rokonság rejlését látja, erősülve Abulfeda magyar ősvallási tűztiszteletrőli adata nyomán. Hager (n. bew. 80) lapp-magy. származtatásaiban, eltérőleg az istent és jizdant egyiránt Isis egipt. istenségtől eredteti, kinek tisztelete, az éjszakon is, a lappoknál otthonos lett volna. Méltóbban igyekezett azt megfejteni nagy nyelvtudósunk Révai Mikl. (antiq. 1. 122) ki, — miután már előbb Gyarmati (affin. hung. 256), a finn rokonság nyomozásában a héber jehovatól származtatá, — szinte, de magasbb felfogással mind e nyelveket őstestvéri rokonoknak tartván, a héber: jesh– és kaldej: ith v. its ― lény, értelmével magyarázta, honnét az, um. nem csak a perzsa, arab, de éjszaki népségeknél is fellelhető, különösen pedig a magyarb.: kik az its-et ugy ejtették ki, hogy az ss-en kivül a t is hallatszott: ist, az ën mutató névmás hozzájárultával lett a név isten. A véleményt osztá Horvát Ján. (817. tudgy. 2. 33), mivel ezáltal legjobban igazolva vélte állítását: hogy őseink már eredeti honukban birták az isten nevét és eszméjét, mit um. később sem cserélhettek fel. Ezt Nagy J. is magáévá tevé, és „tiszta magy. gyökeib. 214” az isten szót: is gyökre elemezte.

Ipolyi Arnold művei

  • Magyar mythologia. Pest, 1854 (A Magyar Tudományos Akadémia által 1858. december 15-én a Marczibányi jutalommal koszorúzott mű. Ism. Pesti Napló 1854. 209. sz. b. Mednyánszky Dénes, 305. sz., Budapesti Hirlap 1855. 758-769. sz. Csengery Antal, Religio 1855. I. 56-72. sz.)
  • Adalék Magyarország XIII. századi helyirata és földrajzához. Egy abroszszal. uo. 1859 (különnyomat az 1858. Uj M. Muzeumból)
  • Csallóköz műemlékei. Egy abroszszal és hat képpel. uo., 1859 (Magyar műemlékek I., különny. az Archaeol. Közleményekből)
  • Beiträge zur mittelalterlichen Siegelkunde Ungarns. Wien, 1859 (különny. a Mittheilungenből)
  • Magyar műemlékek. 1859 (Archaeologiai Közlemények, 1.)
  • A deákmonostori XIII. századi román bazilika. Hely- és műtörténeti monographia rajzokkal. Pest, 1860 (Székfoglaló. M. t. Akadémia Évkönyvei X. k. 3. d.) Kivonata
  • Magyar téglaépítészeti műemlékek. Régi magyar keresztkutak és Magyarország czímerének monumentalis használata. uo., 1861 (M. műemlékek II., III., különny. az Archaeol. Közleményekből)
  • Magyar régészeti repertorium. Magyar régészeti krónika. uo., 1861 (M. műemlékek IV., V. Különny. az Archaeol. Közelményekből)
  • A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. uo., 1863 (M. t. Akadémia Évkönyvei X. k. 13. d.)
  • Magyar ereklyék. Két képtáblával és a szövegbe nyomott 26 fametszettel. uo., 1863 (különny. az Archaeol. Közleményekből. Ism. M. Sion)
  • Egyházi beszéd, melyet szent István első apostoli magyar király nemzeti ünnepén Bécsben a nt. kapuczinus atyák templomában 1864 kisasszony-hava 21. mondott. Bécs, 1864
  • A középkori magyar festészet emlékeiből: A szepesváraljai XIV. századi történeti falfestvény. Pest, 1864 (M. t. Akadémia Évkönyvei XI. k. 3. d.)
  • Az egri megye szent János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. Eger, 1865 (különny. az Emlékkönyvből)
  • A kunok bél-három-kúti máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Hely- és műtörténeti monographia. Hét rézbe metszett képtáblával és a szövegbe nyomott három fametszettel. Pest, 1866 (különny. az Archaeol. Közleményekből)
  • Lonovics József érsek, magyar akadémiai igazgató tag emlékezete. uo., 1868 (M. t. Akadémia Évkönyvei XI. k. 11. d.)
  • A szíhalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek. uo., 1870 (különny. a Századokból)
  • Sermo pastoralis. quem A. I. Stummer Dei et apostolicae sedis gratia episcopus Neosoliensis occasione canonicae in sedem apiscopalem introductionis A. D. 1872. die 2. Maii ad Clerum Dioecesanum habuit. uo., 1872 (németül és tótul is megjelent uo., 1872)
  • Ipolyi Arnold kisebb munkái. Bpest, 1874 (I. Magyar műtörténelmi tanulmányai. Arczk. II. Beszédei 1854–1872. Ism. Uj M. Sion, Századok, Hon 40. sz., Athanaeum 4. 5. sz.)
  • Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. uo., 1874 (Előbb kivonatosan a Századokban. Németül: Geschichte der Stadt Neusohl, ford. Dux Adolf. Bécs, 1875)
  • Régi magyar egyházi irók. I. kötet, Első rész. Veresmarti Mihály élete. Második rész. Veresmarti Mihály megtérése historiája. Bpest, 1875
  • Veresmarti Mihály XVII. századi magyar iró élete és munkái. Korrajz a hitujitás idejéből. uo., 1875 (Házi Könyvtár 18., 19. sz., Ism. Figyelő 1875. 35., 36. sz., Uj M. Sion, Századok 1877, Pesti Napló 1876. 58. sz., Főv. Lapok 1876. 270. sz.) Online
  • Schematismus historicus Dioecesis Neosoliensis pro anno saeculari 1876. ab erecta sede episcopali C. Neosolii (az előszó végén: Arnoldus episcopus)
  • Oláh Miklós II. Lajos és Mária királyné titkára, utóbb Magy. orsz. Cancellár, Esztergom-i érsek-prímás és kir. helytartó levelezése Monumenta Hungariae historica. Diplomataria = Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak, 25 . Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1875
  • A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. Elnöki megnyitó beszéd a m. tört. társulatnak Rimaszombatban 1876. aug. 22. tartott vidéki nagygyűlésén. uo., 1876 (különny. A századokból)
  • Magyar mű és történeti emlékek kiállítása. uo., 1876 (I. A. aláirással. Különny. a Századokból)
  • Emlékbeszéd Czinár Mór magyar akadémiai levelező tag felett. uo., 1877 (Értekezések a tört. tud. köréből VI. 8.)
  • A magyar iparélet történeti fejlődése. Elnöki megnyitó beszéd a tört. társulanak Pozsonyban 1877. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. uo., 1877 (különny. a Századokból)
  • A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Hét szin- és kőnyomatú képtáblával és 54 fametszettel. uo., 1878 (Ism. Uj M. Sion, Századok, Budapesti Szemle XVII. Magyarország és a Nagyvilág 14. sz. Németül, ford. Dux Adolf. uo., 1878)
  • Gróf Prokesch-Osten Antal m. t. akadémiai kültag emlékezete és Mátyás király könyvtára maradványainak fölfedezése. uo., 1878 (Értekezések a tört. tud. kör. VII. 6.)
  • A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. Elnöki megnyitó előadás a m. tört. társulatnak Kassán 1878. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. uo., 1878 (Különnyomat a Századokból)
  • A magyar hadtörténelem tanulmánya. Elnöki megnyitó előadás a m. tört. társ. Marosvásárhelyen 1879. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. uo., 1879 (Különny. a Századokból Ism. Főv. Lapok 194. sz.)
  • Az országos magyar képzőművészeti társulat 1880. márc. 14. közgyűlését megnyitó beszéd. uo., 1880
  • Az országos magyar képzőművészeti társulat 1881. márc. 6. közgyűlését megnyitó beszéd. uo., 1881
  • Az országos magyar képzőművészeti társulat 1882. febr. 12. közgyűlését megnyitó beszéd. uo., 1883
  • Az országos magyar képzőművészeti társulat 1884. márc. 9. közgyűlését megnyitó beszéd. uo., 1884
  • Gróf Károlyi István emlékezete. uo., 1883 (Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei XVII. k. 1. d.)
  • Jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában. uo., 1883 (Fraknói Vilmossal együtt)
  • Ipolyi Arnold magyar műtörténelmi tanulmányai; Ráth, Bp., 1884 (A magyar nemzet családi könyvtára)
  • Az országos magyar képzőművészeti társulat 1885. márc. 8. közgyűlését megnyitó beszéd. uo., 1885
  • A magyar történelem s a magyar történeti szellem. Elnöki megnyitó beszéd a m. tört. congressusnak Budapesten 1885. júl. 3. tartott ünnepélyes közgyűlésen. uo., 1885 (Különny. a Századokból.)
  • A magyar szent korona és koronázási jelvények története és műtörténeti leírása. A m. tud. akadémia megbizásából. uo., 1886 (4-rétű és ívrétű kiadás, 4 színezett táblával és a szövegbe nyomott ábrákkal) – hasonmásban: 2019
  • Főpásztori szózat, melyet a váradi püspöki székbe történt beiktatása alkalmával 1886. júl. 11. püspöki megyéje hiveihez intézett. Nagyvárad, 1886
  • Sermo pastoralis, quem Arn. I. sanctae Varadinensis Episcopus occasione installationes suae, die 14. Julii, anno 1886. and clerum dioecesanum habuit. Varadini, 1886
  • Bedegi Nyáry Krisztina 1604-1641. Bpest, 1887 (M. Tört. Életrajzok 1886-1887. évf., kilencz önálló melléklettel és 37 a szövegbe nyomott képpel)
  • Alsó-Sztregovai Rimai Rimay János államiratai s levelezése. uo., 1887 (ism. Századok)
  • Ipolyi Arnold kisebb munkái III-V. kötet. A szerző megbízásából közrebocsátja Bunyitay Vincze. uo., 1887 (III. Magyar történelmi s egyháztörténeti tanulmányok. Online IV. Műtörténeti tanulmányok. V. Beszédek és I. A. irodalmi munkássága 1845-1886. I. A. munkálatainak repertóriumával. Ismert. Nemzet 1887. 351. sz., Kath. Szemle 1888. Fővárosi Lapok 309. sz. Századok, 1887, 1889, Egyházm. Közlöny 1888)
  • Ipolyi Arnold beszédei; Ráth, Bp., 1893 (A magyar nemzet családi könyvtára)
  • Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye; szerk. Kálmány Lajos; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1914 (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam)
  • Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; 1981)
  • Csallóközi uti-képek; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Koncsol László; Kalligram, Pozsony, 1993 (Csallóközi kiskönyvtár)
  • Csallóköz műemlékei; sajtó alá rend., ford. Koncsol László, utószó, jegyz. Hushegyi Gábor; Kalligram, Pozsony, 1994 (Csallóközi kiskönyvtár)
  • Tanulmányok a középkori magyar művészetről; szerk. Verő Mária, tan. Prokopp Mária, jegyz. Lővei Pál et al.; Holnap, Bp., 1997
  • A deákmonostori XIII. századi román bazilika. Hely- és műtörténeti monográfia Deákiról; ford. Koncsol László; Madách-Posonium, Pozsony, 2004
  • A besztercebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása; rajzok, tervezetek, kivitel Storno Ferenc; Madách-Posonium, Pozsony, 2005
  • A tengeri kisasszony. Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról, 1846-1858; sajtó alá rend. Benedek Katalin, Forrai Ibolya; Balassi, Bp., 2006 (Fontes Musei Ethnographiae)
  • Benedek Katalin 2006 (szerk): A tengeri kisasszony. Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyûjteménye egész Magyarországról (1846–1858). Budapest, Magyar népköltészet tára VI.
  • Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye; Nemzeti Örökség, Onga, 2014
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN, NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó