Tömörkény István Steingassner néven ausztriai eredetű sváb családban született.
Születésekor apja a Ceglédi Indóház vagyis a vasúti állomás vendéglőjét bérelte és vezette.

Így Tömörkény az állomás épületében született. ( Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) Magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgatóként is hírnevet szerzett.

Tömörkény István születése napján a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra, az íróra emlékezünk. Méltatlan olvasatlanságában is Városunk és Országunk fölfödözésre váró Kincse.

Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása (ritkasága Sz.) és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. […] világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.” 
(Móra Ferenc gyász-emléközetében a Szegedi Naplóban)

SZEGEDI IRODALMI MÚZEUM – RÁDIÓFÖLVÉTEL TÖMÖRKÉNY 150. SZÜLETÉSNAPJÁN (KOSSUTH RÁDIÓ)

Szeged rendkívül gazdag Tömörkényes irodalmi öröksége jelenleg csak közgyűjteményekben látható
és ott is csak töredékesen…

Emléközhetnénk Rá a Házában… a Szülőházában… akár az Emlékházában is, de nem lehet!

Tömörkény „szülőházát”, a régi állomás épületét lebontotta a korszerűsítő indulat, hogy egy nagyobbat és szebbet illeszthessenek a helyére… Ezen nincs mit síránkozni. Remekül sikerült !

Tömörkény szép belvárosi házát meg szétverte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…“
A balvárosi vezetés elpusztította a szegények írójának házát a Palánk – a történelmi (város)mag – ledózerolásakor.

Tömörkény nevét Szegeden – a hajdani háza helyén – ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai, de tanárai sem mind tudják, hol is állott e ház… A Béla utca torkolatában !

TÖMÖRKÉNY ÉS SZEGED

A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak és irodalmi örökségének is. A ház emléke első indulattal „Tömörkény lócája” lehet, irodalmi örökségének helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!

Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén, a jelenleg üres tér közepén.
Terveim alapján Barczánfalvi Ferenc vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…

Az emlékfalon Juhász Gyula versével emlékezhetünk rá a lócán megpihenve…

DARVADOZÁS

Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet

…

Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján.

Kínálkozik azonban egy nagyobb lehetőség is !

A szülőháza táján… Ha nem is (csak) az annak a helyére épített épületben…
Akad egy nagy használatlan ipari, volt raktárépület !

Lehet belőle Tömörkény Tárház !
De a hosszúságára tekintettel akár Tömör-teke-kény is …

Tömörkény életművének tárháza (bibliográfiája) máig sem teljes !
Elbeszéléseinek java, de jelentős része még mindig csak megfakult és olvasatlan továbbfakuló ódon lapokban porlad…

Akad még dolgunk, Tömörkényesen elég !!!

Tömörkény elbeszélései szépirodalmi kötetekben

1917-ig (életében megjelentek haláláig)

• Betyárlegendák. Az alföldi rablóvilág történetei. Első könyv; Engel Ny., Szeged, 1898
• Jegenyék alatt. Elbeszélések; Engel Lajos, Szeged, 1898
• Vizenjárók és kétkézi munkások; Engel Lajos, Szeged, 1902
• Gerendás szobákból. Elbeszélések; Singer–Wolfner, Bp., 1904
• Förgeteg János, mint közerő s más elbeszélések; Singer–Wolfner, Bp., 1905 (Vidám könyvek)
• Különféle magyarok meg egyéb népek; Singer–Wolfner, Bp., 1907– az 1910-es kiadás a Gutenberg gyűjteményben
• Napos tájak; Singer-Wolfner, Bp., 1908
• Homokos világ. Elbeszélések; Singer–Wolfner, Bp., 1910
• Ne engedjük a madarat… s más holmik; Franklin, Bp., 1911
• Egyszerű emberek; Élet Ny., Bp., 1912
• Bazsarózsák; Singer–Wofner, Bp., 1912
• Margit; Légrády Ny., Bp., 1916
• Népek az ország használatában; Táltos, Bp., 1917

1918–1944 (halálától a 2. Világháború végéig)

• Célszerű szegény emberek; sajtó alá rend., bev. Móra Ferenc; Délmagyarország, Szeged, 1922
• Öreg regruták. Elbeszélések; Stádium, Bp., 1942
• Három színjáték; sajtó alá rend., bev. Sík Sándor; Dugonics-Társaság, Szeged, 1942
• Gerendás szobák; tan. Gulácsy Irén; Singer–Wolfner, Bp., 1943
• Rónasági csodák; sajtó alá rend. Sík Sándor; Szukits, Szeged, 1943
• Subavásár és más elbeszélések; előszó Berthe Nándor; Kölcsey-Egyesület, Arad, 1944

1945–1989 (a szovjet megszállás, a kommunizmus meg a szocializmus idején)

• Vándorló földek. Válogatott elbeszélések; bev. Sőtér István; Ifjúsági, Bp., 1952
• Föltetszik a hajnal. Tárcák, rajzok, elbeszélések; sajtó alá rend. Madácsy László; Tiszatáji Magvető, Szeged, 1955
• A tengeri város. Elbeszélések. 1885–1896; sajtó alá rend. Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1956
• A Szent Mihály a jégben. Elbeszélések 1897–1900; sajtó alá rend. Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1957
• Új bor idején. Elbeszélések. 1901–1904; sajtó alá rend., utószó Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Hajnali sötétben. Elbeszélések. 1905–1910; sajtó alá rend., utószó Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Fakadó víz. Válogatott novellák; vál., utószó Nagy Pál; Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1959 (Magyar klasszikusok)
• Barlanglakók. Elbeszélések 1911–1913; sajtó alá rend., utószó Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1959
• Öreg regruták. Elbeszélések 1914–1915; sajtó alá rend., jegyz. Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1959
• Fecskék. Elbeszélések; vál. Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1960 (Aranykönyvtár)
• A kraszniki csata. Elbeszélések. 1916–1917; sajtó alá rend. Czibor János; Szépirodalmi, Bp., 1960
• Munkák és napok a Tisza partján. Cikkek, riportok, tanulmányok 1884–1916; sajtó alá rend., utószó Péter László; Szépirodalmi, Bp., 1963
• Értetlenek az emberek; Vidám könyvek; Magvető Könyvkiadó, Bp., 1963
• A gondolat félénk madár. Elmés mondások Tömörkény István írásaiból; összeáll. Rully János, sajtó alá rend. Kiss László; Tömörkény István Gimnázium, Szeged, 1964
• Katona a kötélen; vál., szerk., utószó Péter László; Szépirodalmi, Bp., 1989

1990– (a rendszerváltás óta)

• Gül Baba zarándokai. Írások Makóról; vál., utószó Péter László; KÉSZ Makói Csoport, Makó, 1991 (A makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei)
• Rónasági csodák; Szukits, Szeged, 1993 (Igényes könyvtár)
• Szegedi parasztok és egyéb urak; Bába, Szeged, 1993
• Csata a katonával; vál., szerk. Péter László; Szabad Föld, Bp., 1998 (Szabad Föld kiskönyvtár)
• Hühü. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Péter László; Osiris, Bp., 2000 (Millenniumi könyvtár)
• Hétről hétre. Publicisztikai írások, 1894–98; gyűjt., gond., jegyz., utószó Péter László; Bába, Szeged, 2000 (Tisza hangja)
• A nép nem tréfál. Sebőkhögyi elbeszélések; vál., utószó Péter László; Osiris, Bp., 2000 (Millenniumi könyvtár)
• János a földdel; vál., utószó Péter László; Osiris, Bp., 2001 (Millenniumi könyvtár)
• Két vénség és más elbeszélések; szöveggond., utószó Csűrös Miklós; Unikornis, Bp., 2001 (A magyar próza klasszikusai)
• Nehéz emberek és más elbeszélések; szöveggond., utószó Csűrös Miklós; Unikornis, Bp., 2002 (A magyar próza klasszikusai)
• Mesék amik teremnek (Herbárium könyvek) Bodobács Kiadó, Szentes, 2008 https://web.archive.org/web/20111204202017/http://bodobacskiado.hu/node/5
• Rózsa Sándor nálunk (Betyárok és egyebek) Bodobács Kiadó, Szentes, 2009 https://web.archive.org/web/20111204202012/http://bodobacskiado.hu/node/2
• Útban fáradozunk; Magyar Szépmíves Céh, Pécs, 2010
• Pusztai iskola. Elbeszélések; összeáll. Mester Zsolt; Szt. Maximilian Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2011 (Szent Maximilian családi könyvtár)
• Tiszai legenda. Elbeszélések; Mozaik, Szeged, 2012
• Fakadó szerelmek. Lappangó írások; gyűjt., szerk., szöveggond., jegyz. Urbán László; Napkút, Bp., 2012 (Remekírók retró)
• Tréfál az idő. Elfelejtett írások; szerk., szöveggond. Péter László; Wesley János, Bp., 2014
• Mihály furfangéroz. Kötetben meg nem jelent írások; gyűjt., szerk., szöveggond., utószó Urbán László; Kortárs, Bp., 2017

Ajánlott olvasmányok :

TÖMÖRKÉNY HALÁLA NAPJÁN A HÁZA HELYÉN

Tömörkény István halála napján, Szelek (április) hava 24.-én a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra,
az íróra emlékezünk. 

Természetesen tudatos és célzatos volt Tömörkény István 150. születésnapján a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának tervének bejelentése is:

MÚZEUMOT ALAPÍTANÁNAK A RAINER-HÁZBAN | SZEGED HÍREI – DELMAGYAR.HU

Immár a méltó helyszín is körvonalazódik – a Rainer-ház.

Idén elég sokat küzdöttünk a többre érdemes polgári ház megmentéséért.

Hát talán most megjöhet annak is az értelme… távlati eredménye… méltó tartalmat kaphat a jövőre.

 Jelenleg a Rainer-ház üresen áll, ami bizonyára az eladni szándékozó tulajnak sem kedvez.

Hát – így karácsonykor – szívesen kedveznénk neki is!

Tömörkény 150. szülinapjánál nem is lehetne méltóbb időzítése a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának. (Legalábbis a tervezet bejelentésének.)

Schulcz Péter úr, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke is támogatja tervünket.

Hogyan is hangzott már mindez évekkel ezelőtt?

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

De itt van, amit meg a balvárosi — a Várost máig is megvezető – ellenzékem írt rólunk (meg a pénzügyi forrás hiányáról) annak az önkormányzatnak a szolgalelkű strázsájaként, amelynek éppen 100 milliárd-közeli adósság a mérlege: Legyen irodalmi múzeum Szegeden?

A tárgyi gyűjtemények adottak : Látogatatlanul a Móra Ferenc Múzeum meg a Somogyi könyvtár raktáraiban… valamint szerte magángyűjteményekben…

A Városvédő Egyesület (Szögedi Védegylet) és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szívesen kialakítja, berendezi, hírleli és üzemel(tet)i is az illő helyszínen e műintézményt. (Természetesen a gyűjtemények tulajdonosaival együttműködésben.)

Helyi irodalommal is foglalkozó irodalomtörténészeink is boldogan vállalnának szerepet benne !

A rendhagyó irodalomórákat pedig minden diák örömmel venné !
Kalandos kirándulás az iskola falain kívül kétségtelenül vonzóbb, mint egy megszokott tanóra.

A Rainer-ház meg éppen szemközt van Juhász Gyula házával – a Juhász Gyula utcában!
Szeged, Juhász Gyula utca 3. – Nem rossz cím a Szegedi Irodalmi Múzeumnak !

Tömörkény István szülinapi üdvözletére és a hozzá méltó Szegedi Irodalmi Múzeum fölvetésére szeretettel várunk minden érdeklődőt december 22.-én, csütörtök 18 órakor a kioxban, azaz a Szögedi Vár maradványában, ahova Tömörkény maga is járt még hajdan darvadozni…

Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

Méltatlan ingatlanüzérkedés a Juhász Gyula utcában

Megint lebonthatnak egy Nagy Árvizet is túlélt házat!

Lebonthatják a nagy árvizet túlélt házat

Nem adtak engedélyt a Rainer-ház bontására

Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján

NINCS EMLÉKHÁZA A „SZÖGEDI KÖLTŐNEK” (MAGYAR NEMZET)

SZEGED BELVÁROSA – VILÁGÖRÖKSÉG!

TÖMÖRKÉNY EMLÉKFALA

A Versös Város – Versös Szöged tervezet keretében a Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) e költemény elhelyezését a Tömörkény Gimnáziummal szemben, Tömörkény lerombolt háza helyén, kőlócán – azaz a mögötti emlékfalon – tervezi.

Persze kedvelt borozója helye, ahol ma a Sellő-ház áll szintúgy megfelelő helyszín lehet más vers(ek), emlékek szerepeltetésének …

Verseink szaporításával a Versös Városban – Versös Szögedön – idővel akár további Tömörkény-lócáknak is hellyet lelhetünk…

Tömörkény lócája (a Tisza-parti Kis-Kőrössy Halászcsárdában)

“Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)

Tömörkény háza és róla elnevezett utcája… házán (halála után) már az emléktáblával…

“Itt élt, álmodozott és tért pihenőre Tömörkény.
Vándor, szent ez a hely, míg magyar él s hire száll!”

Ábrándozott Juhász Gyula még 1922-ben (Tömörkény emléktáblájára), de alig több, mint negyven év múlva győzött “A múltat végképp eltörölni” sötét rémsége… az elvetemült bűnösök pedig büntetlenül élték le életüket, vagy még mindig a pusztító Vörös Terror eszméit osztják…

Tömörkénynek – ha városi házát szét is verte a pártos bugrizmus, – tanyai menedékét (apósa tanyáját) Zákányszék határában, a Sebőkhögyben még megmenthetnénk tanya(s)i Tömörkény Emlékháznak. Emlékolvasások tanyájának…

Városi háza helyén pedig – míg újjá nem építjük – álljon ott Tömörkény lócája!
A reá emlékező, darvadozó költeménnyel…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...