Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Szabó Törpényi Attila születése napján

E napon született…

1906 január 12.-én született Erdélyben, Fehéregyházán Szabó T(örpényi) Attila, erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató.

Szabó T Attila – Csomafáy Ferenc fölvételén

 Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő öregapja.

Nyelvészeti kutatásainak fő iránya az 1940-es évektől kezdve Erdély élő névanyagának rendszeres összegyűjtése és azok egyeztetése a történeti levéltári adatokkal, illetve Erdély nyelvjárásainak nyelvföldrajzi felmérése volt. (Mintegy 650 000 adatot tartalmazó, megyénként rendszerezett erdélyi helynévtörténeti adattárának anyagát halála előtt az Országos Széchényi Könyvtárban helyezte el, kiadását nem érhette meg.) Márton Gyulával és Gálffy Mózessel közös munkája, a Huszonöt lap „Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképe”-‘ből az első magyar nyelvatlasz-kiadvány. Szintén hármójuk munkájaként készült el 1969-re A moldvai csángó nyelvjárás atlasza, amely (akkor) az oláh cenzúra módszeres magyarüldözése miatt nem jelenhetett meg.

Ezekhez adódott hozzá az 1940-es évek közepén az erdélyi oklevélszótár anyagának gyűjtése, amely végül Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár címen jelent meg. A 15. század közepe és a 19. század vége közötti időszakból a történeti Erdély, Kővárvidék és Máramaros iratanyagából (birtok- és szolgálat-összeírások, végrendeletek, osztálylevelek, kelengye- és tárgylajstromok, vallatási jegyzőkönyvek, csere- és adásvételi iratok, nyugták, költségjegyzékek, körlevelek, egyházlátogatási, törvénykezési, városi, falusi, széki jegyzőkönyvek, anyakönyvek, jobbágykezeslevelek, naplók) másfélmillió szócikket tartalmazó gyűjtött, amelynek anyagát azonban csak részben sikerült feldolgoznia, életében összesen az első négy kötet jelent meg.

Kolozsváron húnyt el, 1987 március 3.-án.

Szabó T. Attila művei

  • Az Erdélyi Múzeum Egylet XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei (Kolozsvár, 1929) (REAL-EOD)
  • Közép-Szamos vidéki határnevek (Kolozsvár, 1932)
  • Adatok Nagyenyed XVI-XX. századi helyneveinek ismeretéhez. (Erdélyi Múzeum 1933.)
  • Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században (Zilah, 1934)
  • A helynévgyűjtés jelentősége és módszere (Magyar Nyelv, 1934)
  • Zilah helynévtörténeti adatai a XIV-XX. században (Torda, 1936)
  • Dés helynevei (Kolozsvár, 1937)
  • Niriș-Szásznyíres település-, népiség-, népesedés- és helynévtörténeti viszonyai a XIII-XX. században (Kolozsvár, 1937)
  • Miért és hogyan gyűjtsük a helyneveket? (Kolozsvár, 1938)
  • Magyarországi és erdélyi urak. Pálffy János emlékezései (I-II., Kolozsvár, 1939)
  • Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez (I-II., Kolozsvár, 1939)
  • Bábony története és települése; Minerva Ny., Kolozsvár, 1939 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Gyergyói helynevek a XVII-XIX. századból (Bp., 1940)
  • A személynevek helyneveinkben (Debrecen, 1940)
  • Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok; Néprajzi Múzeum, Bp., 1940 (A Néprajzi Múzeum füzetei)
  • A kalotaszegi nagybirtokok jobbágyságának szolgáltatása és adózása. 1640-1690; Minerva Ny., Kolozsvár, 1940 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Erdély magyar egyeteme. Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története; szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos; Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1941
  • Kalotaszeg helynevei I. Adatok (Kolozsvár, 1942, Gergely Bélával)
  • Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1942
  • Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Mezőségi magyar hímzések; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1943 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • A magyar helynévkutatás a XIX. században (Kolozsvár, 1944)
  • Szolnok-Doboka magyarsága; szerk. Szabó T. Attila; s.n., Dés–Kolozsvár, 1944
  • A Kolozs megyei Borsa-völgy helynevei. (Kolozsvár, 1945, Gergely Bélával)
  • A szolnok-dobokai Tőki völgy helynevei (Kolozsvár, 1945)
  • Kolozsvár települése a XIX. század végéig (Kolozsvár, 1946)
  • A Dobokai völgy helynevei; bev., jegyz. Szabó T. Attila, Gergely Béla; Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1946
  • Az „Erdélyi helynévtörténeti adattár” és az erdélyi helynévkutatás néhány kérdése. Magyar Nyelv 1958
  • Előzetes jegyzetek román eredetű kölcsönszavaink középmagyarkori rétegéhez; Univ., Cluj, 1962
  • A kolozsvári becenevek a XVI-XIX. században; Akadémiai, Bp., 1968 (Nyelvtudományi értekezések)
  • Haja, haja virágom. Virágénekek; sajtó alá rend., bev. Szabó T. Attila; Irodalmi, Bukarest, 1969
  • Anyanyelvünk életéből (Bukarest, 1970) (MEK)
  • A szó és az ember; Kriterion, Bukarest, 1971 (Válogatott tanulmányok, cikkek)
  • Kriza János. Antal Árpád, Faragó József, Szabó T. Attila három tanulmánya; 2. átdolg. kiad.; Dacia, Kolozsvárm. 1971
  • Nyelv és múlt; Kriterion, Bukarest, 1972 (Válogatott tanulmányok, cikkek)
  • A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák; bev., jegyz. Farczády Elek, Szabó T. Attila; Kriterion, Bukarest, 1973
  • Erdélyi magyar szótörténeti tár (I–IV, Bukarest 1975-1984; V.-XIV. Budapest, 1993-2014)
  • Nép és nyelv; Kriterion, Bukarest, 1980 (Válogatott tanulmányok, cikkek)
  • Nyelv és irodalom; Kriterion, Bukarest, 1981 (Válogatott tanulmányok, cikkek)
  • Tallózás a múltban; Kriterion, Bukarest, 1985 (Válogatott tanulmányok, cikkek)
  • Nyelv és település; vál., sajtó alá rend. Szabó T. Ádám; Kriterion, Bukarest, 1988 (Válogatott tanulmányok, cikkek)
  • Erdélyi múzeum; szerk. Szabó T. Attila; Magyar Néprajzi Társaság–Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1990
  • Erdélyi magyar történeti helynévmutató; Szabó T. Attila hagyatéka alapján összeáll. Szabó T. Ádám; ELTE, Bp., 1994 (Magyar névtani dolgozatok)
  • Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése, 1-15.; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 2001-2010[2]
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Az örök ballada

ápr. 25.
Az örök ballada

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)