Enyészet hava 5.-én…
E napon született Kabos Endre kardvívó bajnokunk.

Kabos Endre 1906 november 5.-én született Katz Ede néven Nagyváradon. 
E nevét 1908-tól Kabos Endre alakra igazították magyar érzületű szülei.

Kabos Endre (neve) háromszoros olimpiai bajnok magyar vívóként vált közismertté.

Apja Kabos Sámuel (született Katz Sámuel, 1863. Nyírbéltek – 1944) kereskedő, tisztviselő, majd a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet igazgatója. Édesanyja Miklós Berta (1904-ig Militzer Berta, 1874–1956). Anyai öregapja Bélteky Kálmán nyelvész volt. Az oláh megszállás meg Trianon Terrora elől a család Váradról Berettyóújfalura költözött…

Banktisztviselőként 1926-tól a VAC (Vívó és Atlétikai Club), majd 1930-tól a Tisza István Vívó Club vívója volt. 1934-ben az Egyesült Izzó főtisztviselője lett és sportpályafutását az UTE (Újpesti Torna Egylet) vívójaként folytatta. Kardvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. 1931-től 1937-ig mindkét fegyvernem magyar válogatottjában szerepelt.

1932-ben Los Angelesben a Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Piller György összeállítású csapatban olimpiai bajnoki címet nyert.

A Los Angeles-i játékokon csapatban arany-, egyéniben bronzérmes Kabos Endre a berlini olimpia egyik asszójában csak minden negyedik találatát íratta be a jegyzőkönyvbe. Így is győzött.

Az 1931-1937 között a kardvívás és a párbajtőrvívás magyar válogatottjában egyaránt szereplő Kabos Endréről a sportlegendáról rengeteg anekdota maradt fönn, amelyek Magyar Filmre kívánkoznak.

Az egyéni versenyek során már korán közfeltűnést keltett egy mexikói vívó, aki teljesítménye helyett a színészi játékával kívánt találatokat elkönyvelni. Kabos a társaival úgy eldöntött, ideje sportszerűségre tanítani az ellenfelet.

A történet egészét a Ludas Matyi 1992. július 29-i száma írja le a legérzékletesebben:

A magyarok küldöttséget menesztettek Anselmihez, a zsűri olasz elnökéhez, és ünnepélyesen megkérték, hogy csak minden negyedik találatunkat ítélje meg a mexikói ellen.

Kiváló vívónk, Kabos Endre első találata a mellén érte ellenfelét. Kettős szisszenés hallatszott. Az elsőt a suhanó penge okozta, a másodikat a keményen eltalált mexikói. Megtorpant és kérdően nézett ki Anselmire.

– Nincs találat – mondotta a zsűrielnök.

A mexikói fülig érő szájjal vigyorgott. A második találat már bonyolultabb ügy volt: Kabos pengéje az ellenfele vállán csattant, majd végigsiklott annak mellén, hasán. A mexikói felüvöltött fájdalmában.

– Nincs találat – jelezte Anselmi.

Újra nekiindultak. Kabos villámgyors csuklómozdulattal valósággal kicsippentett egy darabot ellenfele plasztronjából.

– Találat! – ordított a mexikói. – Találat nálam!

–Nincs találat. Állás – ingatta fejét Anselmi.

Szegény mexikóit a fürdőben találták meg a tudósítók, amint hidegvizes törölközőket csavargat a felsőtestére. Soha többé nem tiltakozott a páston…

1936-ban Berlinben a Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre összeállítású magyar csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert. Az egyéni versenyen 1932-ben bronzérmes, 1936-ban olimpiai bajnok lett. Hat Európa-bajnoki címe közül kettőt egyéni versenyen nyert.

Annak ellenére, hogy jelentős nemzetközi versenyeken több egyéni bajnoki címet is nyert, az egyéni magyar bajnoki címet soha nem sikerült elnyernie. De hiszen akkor a Világ Vívása Magyar Kezekben volt !

A második világháború végén a megszálló és őrjöngve tomboló szovjet hadsereg megfékezésére a németek aláaknázták a Margit-hidat. A robbanótöltetek a tervezett időpont előtt váratlanul fölrobbantak, és a pesti mederág fölött az ívtartót középen kettétörék.

A robbanás 1944 Enyészet (november) hava 4.-én déli 12 órakor következett be, a legnagyobb forgalom idején. A robbanás ereje hatalmas volt. A szerencsétlenségben járművek zuhantak a Dunába. Itt vesztette életét Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnokunk is…

A váratlan hídrobbantás utáni vizsgálat során kiderült, hogy a robbantást előkészítő 6. sz. német hadsereg utászai az ívek záradékaiban már korábban elhelyezett robbantótöltetekbe a robbanófejek beszerelésén dolgoztak. A balesetnek negyven (német) utász és közel száz magyar állampolgár esett áldozatául. A baleset közvetlen okául a hídon átmenő hibás gázvezeték lángralobbanását jelölték meg. A robbanást föltételezhetően egy égő cigaretta okozhatta a gyújtófejek tájékán. A vizsgálat eredményétől függetlenül a balesetért a német hadsereg vagy az annak munkáját szabotáló hazaáruló lehetett a felelős…

A budai oldal felé a 48-as villamoson utazó bajnok a 38. születésnapja előtt egy nappal vesztette életét…

Akadnak persze olyan ízléstelen sémmi népek is, akik a halálából is politikai és anyagi tőkét kívántak kovácsolni, de a tények kemények. A megélhetési hazugok pedig csak maradnak sémmi népek…

Ajánlott olvasmány :

Vívóelődökről :

BORSODY LÁSZLÓ, A VÍVÓMESTER SZÜLINAPJÁN

1878 Föld (szeptember) hava 6.-án…  
E napon született Farmoson Borsody László őrnagy, a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet egykori fővívómestere és aligazgatója. 

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...