Európa szívéből
Magyar Straszburgok ciklus a Németországtól elszakított Strassburg sorsára utaló költe(mény)kör. Strassburg azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt…
Juhász Gyula Hárfa kötetében szerepel együtt a Városok ciklus. Ez a Magyar Straszburgok.
A Hárfa (1929) kötetében Nagyvárad után szerepel Szabadka (96.o.).
Ó régi nyár, mikor a vén verandán
Két új poéta régi verseken
Elbibelődött s a hold arca sandán
Két nyárfa közt bukkant ki az egen.
Ó régi nyár, az ébenóra halkan
Elmuzsikálta már az éjfelet,
Az árnyak óriása várt a parkban
S a denevér szállt rózsáink felett.
Ó régi nyár, a zongorán egy akkord
Fölsírt és mélyen a szívünkbe markolt,
Künn a kutyák szűköltek elhalóan.
Valami nagy bú olvadt föl a borban,
Fájón figyeltünk vén magyar szavakra
S álmában olykor sóhajtott Szabadka !
A Két új poéta természetesen Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula.
Az Elbibelődött szóban rövid „i”-vel ír… bár a helyi, szögedi tájszó-alak is hosszan szól : bíbölődik …
Ajánlott olvasmány : ILLYÉS GYULA: HÁRFA Juhász Gyula versei
(Nyugat· / · 1929 · / · 1929. 15. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ)
A Városok Hetese :
Pozsony – Máramarossziget – Nagyvárad – Arad – Szabadka – Újvidék – Csáktornya.
Az Újvidék már korábban készült, a többit ez alkalomra írta Költőnk.
E költe(mény)körhöz (ciklushoz) tartozik a későbben íródott Arad költeménye is.
A Városok-at, elrabolt Városainkat mindenféle magyar tanrendben alapvető lenne végre méltó helyen hirdetni, oktatni és tanulni, minden Trianon-napon zengőtorokkal iskolányi diák hangján dörögve a rabló világgal szembe is szavalni !!!
Juhász Gyulánk Magyar Straszburgok ciklusának első költeménye, a Pozsony először a Délmagyarország 1920 január 21.-ei számában jelent meg, ahol a Szabadka volt a negyedik a sorban. Majd a Makói Újság hozta ugyanígy együtt őket a 1920 május 23.-ai számában. Szabadka mindegyikben 4.-ként szerepelt…
A gyászkeretezett lap az akkor folyó Párizsi Béketárgyalásoknak arra a hírére született, amely a magyarságot terrorizálva már az ősi magyar városok idegen megszállásának véglegesítését és végtelenül aljas elrablásának szentesítését jelezte.
A Nefelejcs kötetben (1921) már a teljes hetes költe(mény)kör (ciklus) együtt szerepel…
(Mégis tévetegen cikluscím nélkül.)
A Nefelejcsben – földrajzilag is helyes sorrendben – az Arad után 5.-ként szerepelt (13.o.).
A Délmagyarországban meg a Nefelejcsben a 11. sor végén nem pont, hanem vessző van.
A ciklus egy verse, az Újvidék már korábban készült, a többit ez alkalomra írta Költőnk… E ciklushoz kívánkozik a későbben íródott Arad költeménye is. A Városok Hetese ezzel : Pozsony – Máramarossziget – Nagyvárad – Arad– Szabadka – Újvidék – Csáktornya. A Városok-at, elrabolt Városainkat mindenféle magyar tanrendben alapvető lenne végre méltó helyen hirdetni, oktatni és tanulni, minden Trianon-napon zengő torokkal iskolányi diák hangján dörögve a rabló világgal szembe is szavalni !!!
A 2020-as Szögedi Naptárban – Trianon terrorának 100. évfordulóján – így szerepölt :
Cikluscím nélkül, de környezetével hasonló összefüggést sugallva jelent meg a Pozsony a Nefelejcs című kötetben is.
Az aljas Nyugat és ez a velejéig züllött Európa, mely mutyiban Unió – miközben a vérünkön háborús bűnös meg köztörvényes fosztogató fekahadat hízlal – pedig már kísérletet sem tesz a kifosztott Magyarország kártérítésére és a vérgőzös ethnikai piszkolgatások véres-mocskos-taknyos eredményeinek tisztességes (vissza)rendezésére… a Magyarság alapvető és legelemibb kárpótlására…
Európa pedig hallgat…
Bűneinek mocskán Disznófejű Nagyúrként dagonyázik…
Ajánlott olvasmány még :
Szabadkai emlék
NEFELEJCS – SZÖRÉNYI LÁSZLÓ JUHÁSZ GYULÁRÓL
DUGONICS
A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet !
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
