Nagy úr. Hatalmas. Cézár is barátja
És birodalma egy darab Kelet.
Negyedes fejedelme Júdeának.
Tekintetétől tartomány remeg.
Nagy úr. Van vára, trónja. Gőgösen néz
Alattvalók és zsoldosok felett.
A neve rémület, személye szentség,
És vágóhídra mennek emberek,
Ha int. De ő elfáradt. Koronája
Fejét szorítja s keze már remeg.
Mert keze véres. Minden Gileádnak
Nincs balzsama, mely e véres kezet
Tisztára mossa. És jön a jövendő,
A Gyermek felnő, s az İdő betelt.
Minden hiába. A halál is eljő,
És összekulcsol két véres kezet.

Heródes. – Először az Est 1924 november 1.-i számában jelent meg. A liberális ellenfél után egy hónappal a hazafıas Magyarság újraközölte a verset 1924 dec. 14.-én. Minden bızonnyal innen (az első közlésekből) vette át egy évre rá a kolozsvári Gyilkos című lap 1925 karácsonyi száma is. Korabeli (köz)kedveltsége ellenére kötetben először 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

Heródes mai héber ejtéssel Hordosz, tibériaiulHórədósz(הוֹרְדוֹס), hellénül Héróidész (Ἡρῴδης) (Kr.e 74/73 – Kr.e. 4 /Kr.u. 1) anyai ágon naba’atú, atyai ágon edomi(ta) származású, hűséges római alattvalóként lelkiismeretesen betartotta a zsıdó törvényeket (is). Amikor Kr. e. 40-ben véreink, a pártosok (latinkodón párthusok) fölszabadították Palesztinát, Heródes Arábián és Egyiptomon át Rómába menekült. A római szenátus kinevezte Júdea kırályának és sereget adott mellé, amellyel végre sikerült legyőznie Róma legnagyobb ellenfelét, a szaka szıttya Arszák király hadait.

Nagy Heródes nagy építkező volt és sok megerősített várost hagyott hátra : Nagy úr. Van vára, trónja. Egyik fönnmaradt nagy műve Bétlehemtől kb. 5 km-re délkeletre fekszik Herodium vagy hellénül Héródeion (Ἡρώδειον;) néven (héberül: הרודיון, arabul: هيروديون).

A konyhalatin Júdea ógörögül Iudaia (Ἰουδαία), klasszi(kus) latinul Iūdaea [ejt: Júdaja], héberül Jəhúdá(h) (יְהוּדָה), arabul Jahud(i)á (يهودا‎). a történelmi Izrael földjének déli, dombos része, mely nevét Júda törzséről kapta. Az Izraeli Kırályság fölbomlásakor (Kr.e. 930 táján), annak déli részén alakult a J(əh)údai Kırályság.

Gyalunk Heródes versében hangzik, hogy Minden Gileádnak nincs balzsama, mely e véres kezet tisztára mossa. Azért is érdekes ez az utalás, mert Heródes anyai ágán nabátú (nabateus) származású volt, a „Gileád balzsama” pedig a Nabátú, eredetibben (gigazárhanggal) Naba’atú – latinkodón Nabateus – Királyság, majd a bekebelezésével Arabia Petraea Római Provincia becses és értékes terméke lett. Értelmezhető ez úgy is, hogy az anyja sem mossa le róla a legnemesebb – mirrhával rokon – balzsammal sem a bűnét.

Ez a Gileád hegye meg tisztító balzsama szerepel még az Énekek Éneke Gileád hegyére megy, majd meg a Salómé költeményben is, amelyben megintcsak balzsamát árasztja Gileád …

Máté evangeliuma jegyzi tömeges gyermekgyılkosságát: „Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött fölháborodék, és megölete Bethlehemben és annak környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól…” (Mt. 2,16) A két esztendős időszakasz bızonyára a népszámlálás alatt születetteket fed(het)te.

Heródes „gyermekszeretet”-éről megemlítendő, hogy legalább tíz feleségétől és legannyi ágyasától számtalan (saját) gyermeke született, köztük utódja Heródes Antippasz is. Talán az is jelképes, hogy legidősebb fıa és kijelölt örököse, Antipatrosz mérgezte meg, akit ezért ő kivégeztetett, majd 5-öd napra rá maga is kimúlt. Az ördög örömére pedig azóta is sokasodnak az ördögfattyak, a hórədószi (szép)unokák, mammóni bosszúálló gyılkos özönnel…

Halld: Ákos: A bosszú népe c. dalát és lemezét !

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...