A bűnvándorlás támogatása bűnpártolás !
Az illegális bevándorlás támogatása bűnrészesség !

Macaulay – Horatius

A nap költeménye, Külhoni tallózó, műfordítás 2025. febr. 27.

Thomas Babington Macaulay angol politikus költő és író (1800 október 25. – 1859 december 28.)

Macaulay – John Partridge festményén (1872 előtt)

Macaulay korában legjelentősebb műve az ötkötetes The History of England azaz Anglia története (1849, 1855, 1861) volt. Jelentős a történelmi és irodalmi tárgyú írásait összegyűjtő az Essays azaz Esszék (1843) könyve is. Ez a Gondolat Könyvkiadó gondozásában 1961-ben magyarul is megjelent.

Gyakran dagályos kortársaival szemben Macaulay világosan, jól tagoltan írt.
Lays of Ancient Rome avagy A régi Róma dal(nok)ai (1842) költői művében Róma elveszett ballada-költészetének megidézésére tett kísérletet…

Lays of Ancient Rome / Horatius XXVII. Versszak

Horatius a hídnál (Charles Le Brun, 1642–43)

Ez az idézet széles körben tévesen Quintus Horatius Flaccus nevével terjedt el, föltételezhetően azért, mert az ókori Rómáról szóló műve első versének címe „Horatius”, amelyet nem költeménynek, hanem műfordításnak vélhettek. Pedig Horatius Coclēs jóval régebbi hőstettét dicsőíti…
Ez a „Horatius”, a bölcselőnél ősibb Horatius Coclēs, a „Félszemű Horatius”, aki a teresektől (etruszkoktól) védte Róma hídját, amelyet mögötte már bontottak a honfitársai…

No és Róma teres (etruszk) ostroma…

„And how can man die better
Than facing fearful odds,
For the ashes of his fathers,
And the temples of his Gods.”

Az eredetiben X-A-Y-A a rímképlet.
A fordításomban : A-A-A-A …
Az eddig ismert (mű)fordításnál szöveghűbb ajánlatom :

Küzdhetnél-e szebb Végzetért,
Mint Ki vállal kétes Esélyt
Őseinek Hamvaiért ?
İsteneink Egyházaért !

Minden idők egyik legelképesztőbb sci-fi filmjének, az Oblivion azaz Emléktörlés (közszájon rém-gyöngén Feledés) eposzi történetének (is) ez a visszatérő verse… A film nagyjából materializmus és idealizmus modern szellemi harca… Bizonyos szempontból veri a Mátrixot is…
Alapkérdés : „Mit hihetünk el kinek, minek ?” – a túlélő Emberiség (magány-)pszükhózisa…