Scroll To Top

A mesterséges intelligencia fejlesztői a gépfasizmus totalitárius rendszerének
érzelmi-IQ-fogyatékos szálláscsinálói …
A gépfasizmus hatalomra jutása az Emberiség vége ! (Sz.)

A pettyegetész Paul Signac szülinapján

Paul Signac (Párizs, 1863 november 11. – Párizs, 1935 augusztus 15.) francia tájképfestő, a pettyegetészet, franci-latinkodón pointillizmus atyja festő-társával, Georges Seurat-val együtt.
Ők hozták létre a divizionizmus festészeti válfaját is, amely csak a három alapszínből visz fel pontokat a vászonra, és ezek váltakozásából alkotja meg a képet.

Paul Signac 1883 táján

Majd ahogyan barátja és festőtársa lerajzolta :

Georges Seurat portréja Paul Signac-ról (1990
Georges Seurat képe Paul Signac-ról (1990)

Már kezdőként is figyelemre méltóan alkotott…

Paul Signac : Le Pin de Bonaventure (1893)

A Bonaventure pinyó(li)fenyője azaz mandulafenyve azazhogy ernyőfenyve már önmagában is lenyűgöző alkotás… Ez már kiforrott pettyegetészet (pointillizmus). Azután a pöttyök-pontok még mozaikosabb elrendezésével lett híressé és új stílusteremtővé…

Paul Signac L’orage, 1895. (Le musée de l’Annonciade est un musée d’art situé à Saint-Tropez )

Velencét is pompása megörökítette :

Paul Signac : Le Grand Canal à Venise (1905) (73,5 × 92,1 cm), musée d’art de Toledo.
Paul Signac : Antibes rózsafelhői (1906)

Egyik legremekebb pettye-képe:

Paul Signac : Notre-Dame-De-La-Garde, Marseille (1906)

Ajánlott még:

A pettyegetész Seurat szülinapján

HENRI-EDMOND CROSS SZÜLINAPJÁN

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)