Európa szívéből
Föld (szeptember) hava 14.-én… éppen 150 esztendeje…
1872-ben e napon tört ki Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány.
A halálos áldozatok száma a hivatalos kimutatás szerint 250 ezer körül volt…
Betegeim gyakran kérdezik, mikor lesz már vége a koronavírusnak ?! A válaszom egyszerű : Akkor, amikor a mobiltelefonnak ! Értetlenül néznek rám… Mire elmagyarázom: A mobiltelefont is föltalálták, és azóta óriási üzlet lett. Ugyanilyen nagy üzlet, sőt még sokkal nagyobb a járvány. No meg a rémhírkeltés… A vírus-terrorral meg a lezárásokkal teljesen átszabták a világ üzleti rendszerét is a háttérben munkáló ördögfattyak…
A vírushiszti enyhültén érdemes megemlékeznünk a régi nagy járványainkról…
Különösen a koronavírus indi változatának okán emlékezzünk hát meg az indi baciról, a koleráról, a korábbi századok valóban koronás tömeggyilkosáról…
A kolera jellegzetes vízjárvány. A kolerakiflince (Vibrio cholerae) baktérium okozta kór főleg szennyvízzel és az azzal szennyezett nyers élelmiszerek révén terjed.
A „kolera” magyar nevei : aszragály, (bél)aszó vízragály, asz(al)ó vízragály, szárasztó vízragály. (Sz.)
A kolera súlyos hasmenéssel meg hányással is jár, és gyors kiszáradáshoz vezet. A megrögzött borıvás – a (fertőzött) kútvízıvással szemben – a szesztartalom miatt is bızonyosan hatékonyan véd ellene. Nyomorú tanúságul a bornemıssza Kazinczy Ferenc is egy ilyen kolera járványnak lett az áldozata.
Fél évszázaddal korábban, az 1831. évben az országos kolerajárvány Zemplén megyében is kitört, amelynek augusztus 23.-án Kazinczy Ferencz is áldozata lett. Széphalmi kúriájának kertjében temették el.
A túlélő borısszák emlékére megemlítendő, hogy még az 1863-as nagy kolerajárványról is azt írja Bitó János halász-önéletrajzírónk, hogy „a kolera ellen egyéb orvossága nem volt a szegény embernek – mint éppen csak a vörösbor”.
A messzi földről érkező hadakkal együtt a kolera is átszelte őseink földjét, a végtelen szittyagyepűket… utóbbi csúfnevén az orosz sztyeppét meg az ukrán szántóföldeket…
Az ázsiai (vagy indiai) kolera pusztításait már Kr. e. 400-ban is följegyezték.
A betegség legtöbbször India északi részein pusztított – leginkább a száraz évszakban októbertől májusig. A kolera az indiai földrészről (szubkontinensről) származik. A fertőzött terület a szárazföldi utak és a Gangesz mentén kezdett növekedni. Indiából 1829-ben jött át először Európába. Oroszországban is megjelent a betegség, és egy másik úton Perzsián át a Kaszpi-tenger vidékén is. 1830-ban Moszkva, 1831-ben egész Oroszország és Svédország fertőződött, majd augusztusban Bécs, Berlin, végül Magyarország és Anglia került sorra…
Az eurázsiai kontinensen dühöngő betegség Hazánkból továbbvonult a még pusztítatlan végek felé.
A kolera megjelenésével együtt jellemzően pánik lett úrrá országszerte… Az 1831-ben pusztító kolera-járvány a 19. század legsúlyosabb népesedéscsökkenését okozta a Kárpát-medencében. A túlélők pedig emlékeztek…
Az igen kétes értékű belviszályhős, Dózsa Györgyről bizony sikerült minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni ! A parasztlázadását éltette a kommunizmus fél évszázadon át. Az országot romba döntő Dózsa parasztfölkelésének emléke az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van. (Amíg Igazi Magyar Hőseink, pl. a Szabácsot holtig védő Logodi Simon és Torma András meg sehol sem !!!)
Az 1831-es kolerajárvány zárlata miatt pedig nagyszabású lázadás is kitört…
De a kolera áldozataira vagy a koleralázadásra egyetlen köztérnevünk sem emlékeztet !
Pedig az ördögfattyak főzik már a következő járványt… hogy minél nagyobbat kaszálhassanak !!!
Intő tanulság lehet a koleralázadás minden kormánynak és ördögi világkormánynak a korábbi és a tervezett lezárások terrorát újra átgondolni !
Ajánlott olvasmány : A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN FÖLOLDOTTÁK A KOLERAZÁRLATOT 180 ÉVE
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Veszélyforrások: a padló
