Scroll To Top

Böngészés: A nap költeménye

Ének Kőrösi Csomáról

Ezen a zűrzajos magyartalan napon érdemes idézni Gyalunképpen ma 100 esztendős költeményét : Ének Körösi Csomáról Székely hegyekből messze Ázsiába,Az ős hazába vándorolt ki ő,Feje felett a vén, szent Himalája,Tán öregebb, mint maga az Idő.Ott rótta a betűket és kerestePuszták homokján vérei nyomát,Meglátogatta ínség, balszerencse,De ő csak várt és vándorolt. .

Szerelem

Szép, ősi szó, mámoros messze illat,Távoli akkord, fájó és örök,Beárnyékozod borús álmainkat :Égi követ liliomok között.A végzet voltál vesztett ifjúságomSzent tavaszában: élet és halál,Bús életem és gyönyörű halálomÉs elhagyál ! Emlékezem reád vigíliákon,Könyvek és könnyek és borok között,Ha elkerül a béke és az álomS az elmúlás rút váza rám zörög.Emlékezem. .

Juhász Gyula – Szeptember aranya 2023

Valószerűtlenül forró, viharos nyarunk után…Meleg szeptemberünk hűvösödő est-éjein ajánlott költemény… Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,Elmúlt epedve nyaram,A hold bőség-szarujábanSzeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb,Mert legszomorúbb nekem.Elmúlt.

Székely Hymnus – Mihalik halála napján

A Székely Hymnus Szegeden született !De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…1922 szeptember 6.-án… 26 évesen… Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896 február 21.-én.

Kosztolányi Dezső – Szeptemberi áhítat

Szeptemberi áhítat  Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,s szememből az önkívület kicsap,emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,halál fölé, a régi romokon,segíts nekem, szeptember, ne eressz el,testvéri ősz, forrón-égő rokon.

A grófi szérűn – Mai magyar szérűn

A nyár utolsó napján, őszbe fordulón érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól meg a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről… Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein….

Reményik Sándor szülinapján

Aranyasszony (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…Reményik Sándorunkat a szülinapján… Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890 augusztus 30. – 1941 október 24.) feledhetetlen költőnk, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Óda Germániához

Ezen a zűrzajos forrongó napokban érdemes idézni Gyalunképpen 100 esztendős költeményét : Midőn szerencséd harci csillagaA firmamentum ormain deleltS négy nagy világot vertél győzedelmesMarsoddal s hitték : minden a tiéd,Én nem daloltam rólad éneket,Én Catoval a győztes istenekHelyett az elbukó ügyet segítem :A szabadság és szeretet ügyét !De most, mikor. .

Alkony a Tisza hidján

Ezen a forró zűr-zajos alkonyon érdemes idézni Gyalunképpen ma 100 esztendős költeményét : Alkony a Tisza hidján E nagy nyugalmat és csöndes derűtSzeretném elvinni, ha megyek,A nap korongja már tengerbe tűnt,De fénye még a felhőkön remeg :E búcsúzó fény éljen boldoganS szeliden a szivemben, ha megyekÉs minden bánatom oly nyomtalanSuhanjon. .

Én İstenem

Én İstenem Nekem Te nem vagy messze, Égi Bálvány, Siketen, zordon trónoló NagyúrElőtted állok én kifosztva, árván És boldogan, ha Ég Viharja gyúl. A földiek nekem nem ártanak már S az Égiek testvéreim nekem, Viharodnak palástját áldva add rám S villámodat érezzem szivemen ! Ó, gyújts ki engem, mint Szent.

Tükörfény napok s árnymély éjszakákcsendűltek rajtad és egymáson át,kvá-kvázó sirály s berregő tücsök:három hétig Ráb és Budva közöttringatott a dalmát nyár. Szigetekkeltek, süllyedtek, pálmás part felettmord szirt, bástyák, fallikus agavéktündököltek, barbár kampanilék,kincses Trogir s Raguza tornyai,ezeréves dómkapuk szörnyeis arany öröklét: a tegnapelőttfordult és a holnaputánba nőtts az vissza: táj s.

Temetők

Éppen ma kerek 100 esztendeje jelent meg a : Temetők Szeretem és keresem őket,A gyönyörű, víg temetőket. Mert csak az élők sírnak, búsak,A temetők mind koszorúsak.