A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítása az 1944-45-ös délvidéki magyarírtás 70.-ik évfordulója alkalmából, az áldozatok tiszteletére készült.
A kiállítás huszonegy tablón mutatja be a délvidéki magyarokat ért népírtás történetét. A rendkívül látványos és olvasmányos, rövid és tartalmas mondatokba összefoglalt szöveganyagot gazdag képanyag egészíti ki. A kiállítás vázát alkotó visszaemlékezések közé beszúrt és kiemelt történelmi tények segítségével mutatják be az 1944-45 évek fordulóján történt tragikus eseményeket.
A hazugság az hazugság. Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják. Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik. Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)
Ön itt tartózkodik: Kezdőoldal / Évfordulók / Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? – Zrínyi Miklós halálának körülményeiről
Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? – Zrínyi Miklós halálának körülményeiről
1664 november 18.-án ereje teljében, váratlanul, vadászbalesetben elhúnyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós. Halálának homályos körülményei máig is kísértik történetíróit…
grófZrínyi Miklós (horvátul Nikola Zrinski) a költő és hadvezér Csáktornyán született 1620 május 3.-án Horvát bánként, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánjaként halt meg Zrínyifalván 1664 november 18.-án.
Zrínyi Miklós – Jan Thomas festménye
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, Nemzeti Párt szervezésével kívánta elérni. 1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott, a bécsi udvar azonban veszni hagyva sikereit inkább békét kötött a török szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, tervezett politikai föllépését azonban egy Csáktornya melletti vadászaton váratlan halála megakadályozta.
Főbb művei: Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós (1651) Obsidio Szigetiana –Szigeti veszedelem (1651) Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57) Ne bántsd a magyart –Az török áfium ellen való orvosság (1661)
1664 november 18.-án a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós elhunyt vadászbalesetben. Halálát a mai napig kérdések övezik, végtisztességének rítusáról pedig igencsak kevés forrás maradt az utókorra. A Zrínyi Miklós ravatala fölött rövidfilm betekintést enged a 17. századi főnemesi végtisztességet övező rítusokba, viselettörténetbe, de még a konyhaművészetébe is !
A hazai történeti irodalomban elsőként Vasvári Pál vetette föl, hogy Zrínyi halálát merénylet, politikai gyilkosság okozta. Egyházasbükki Dervarics KálmánGróf Zrínyi Miklós a költő halála művében „minden kételyt kizáró adatok” nyomán bizonyította, hogy Zrínyit este 5-6 óra közt a bécsi kormány által felfogadott Póka István vadász orozva lőtte agyon. Grandpierre K. Endre 1970-ben megjelent Fekete hóesés könyvében több mint 100 oldalon át (a 213. oldaltól a 320. oldalig) a korabeli dokumentumok ellentmondásai alapján bizonyította, hogy Zrínyi orvgyilkosság áldozata lett. Az antimagyar Habsburg udvar számára mindenképpen jól jöhetett az egyre kényelmetlenebbé váló főúr, a magyar hazafi halála…
Zrínyi híres mondása : Horvát vagyok, tehát magyar !
Zrínyi jelmondata pedig így hangzott: Sors bona, nihil aliud – Jó szerencse, semmi más !
Zrínyi Miklósnak négy gyermekéről tudunk, mindegyik a második házasságából született: Mária Terézia Borbála (1655–1658), Mária Katarina (*1656), Izsák (1658–1659) és az eggyetlen (gyermekkorát) túlélő ZrínyiÁdám, aki 1662. december 24.-én született Bécsben, majd császári őrizet alatt Prágában nevelkedett és a Szalánkeméni Csatában esett el 1691 augusztus 19.-én, a törökök ellen harcolva mindössze huszonkilenc évesen…
E történet filmre kívánkozik ! Magyarnak efelől semmi kétség ! Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra, – a libernyákosan belterjes honvesztő homokozóban, – talán éppen azért is, mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Zrínyi Merénylet filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan magam tehettem volna…
Magyar Straszburgok ciklus a Németországtól elszakított Strassburg sorsára utal, amely azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt…
A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN
Történelmi kudarcaink megrohasztották a magyar lelket. A kisebbrendűség humuszából a liberális sajtó ösztönző öntözésére szép húsos, gáncsoskodó iszalagok nőttek... (Jászberényi Miklós)