Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Az 1707-ES ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS NAPJÁN

Ónod településünket Olnod néven említik 1296-ban. A 14. század második felében már városi rangon él. Ebben az időben épült a vára, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Amiután Eger török kézre jutott (1596-ban), Ónod lett az egyik legfontosabb erődítmény. Végtére 1639-ben a törökök sikeresen fölgyújtották. Később a németek lőtték olyannyira szét, hogy többé már nem felelt meg erődítménynek.

Mindez már önmagában is megérdemel egy történelmi filmet, hogy országunk történelmét gyermekeink is megismerhessék!

Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de volt végvári vitézei közül szép számmal állottak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák alatt (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel csapatában (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt.

https://www.youtube.com/watch?v=vqBGTX2XJQo

Ezt a filmet is törölte az antimagyar kirekesztés ! Teheti… amíg tűrjük !

A Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros mellett, a körömi mezőn kuruc országgyűlés zajlott, amelyet ma az Ónodi Országgyűlés néven ismerünk. (1707 május 31.-től – június 22.-ig)

Dudits Andor – Rákóczi az Ónodi Országgyűlésen

Rákóczi jelenlétében véres tusába fajuló vita zajlott. A Turóc vármegyei követek – a megyei nemesség soraiból szerveződő békepárt szószólói – a rézpénzzel kapcsolatos vita során önző érdekek követésével gyanúsították meg a fejedelmet.
Rákóczi elkeseredésében kilátásba helyezte lemondását: „Készebb vagyok megvonni magamat az ország egyik szegletében, mint hogy a várt köszönet helyett zsarnoknak mondjanak.” – Ezt követően Károlyi és Bercsényi fölháborodásukban lekaszabolták a turóci követeket…

A fejedelmi hadak féltve Rákóczi életét, az országgyűlésre irányították ágyúikat… De szép idők !
Az elmúlt 30-eggynehány esztendő hazaárulóit sem himbálta a szél… Sőt ! Némely címeres hozaárulók, vagyonokat elsikkasztó gyurcsótányok meg arrogánok ma is szabadlábon, sőt közpénzen árulják a Magyar Hazát…
De Rákóczi bírálói ennél jóval kevesebbért áldozták az életüket…

Orlai Petrich Soma: Az ónodi országgyűlés. A jelenet, amikor Károlyi és Bercsényi kardélre hányja turóc vármegye követeit, Rakovszky Menyhértet és Okolicsányi Kristófot.

A véres közjáték után az országgyűlés nagy jelentőségű határozatokat hozott… amelyben többek között…

Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását is. 
Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. 

Az ónodi gyűlés törvénykönyvének bevezetése

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Gyalu – Medievo

júl. 13.
Gyalu – Medievo
A démonhoz
júl. 13.
Kemény Ferenc
júl. 13.

Több mint Tréfa

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)