Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Ma 470 éve történt Eger Diadala

Előzményül ajánlott: Szolnok eleste

1552 szeptember 9.-én kezdték el ostromolni Eger várát a törökök erős tüzérségi tűzzel igyekezve rést ütni a falakon.

Egör várának átépítése 1552-ig

Korabeli rajzon…

Georg Hoefnagel: Eger vára egy török portya visszaverése közben.
A várost 1617-es állapota szerint ábrázolja e kép, bár a tornyon olvasható dátum 1588.

Eger vár ostroma 1552-ben a Földbástya, a Bolyki-torony és a Bebek-bástya valamint az Ó-kapu lövetésével kezdődött…

1552-ben Mag (október) hava 17.-én zajlott Eger ostromának utolsó napja. Ezen a napon vonult el a török haderő a vár falai alól, amelyet a körülbelül 2000 főnyi védő a hússzoros túlerővel szemben 38 napig hősiesen és sikerrel védelmezett…

Ez a nap a Magyar Honleányok napja is… mert az elesett férfiak helyébe az asszonyaik és lányaik léptek… hogy az utolsó magyar védvár Eger falait Oszmán vad népétől és a muzulmán terrortól megvédjék…

Székely Bertalan: Egri nők1867
(Olaj, vászon, 226,5×176,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Bár ma volnának ilyen Lányaink meg Asszonyaink ! Itt az ideje fölnőniük feledett ősanyáikhoz !!!

Ha már ünnepelni szeretnénk Magyar Lányainkat meg Asszonyainkat, hát ez a mai nap lehet méltán a Magyar Nők Napja !!! Chicago-i szövőnőtüntetés helyett itt a Magyar Nők Napja !!!

Székely Bertalan remekbe szabott festménye akár a jövendő Nők Napják jel-képe is lehet !!!
Fönnmaradt e képnek több vázlata is…

Talán ez még elemibb nő-erő… de itt a végleges kép előrajza is…

Ajánlott olvasmány : Az Egri Nők Székely Bertalan festményein…

A korabeli legendás lantos is megénekelte és dala máig is fönnmaradt – Tinódi Lantos Sebestyén: Egör vár viadaljáról való ének (1553) OSZK, Egri historiának summája (1553) OSZK

Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban megjelent, majd 1901-ben könyvben is megjelent regénye az Egri csillagok, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom előzményeinek meg eseményeinek történetét dolgozza föl:

E remek regényt meg is filmesítették… 1968-ban – az akkori hős színészeinkkel…

Az Egri csillagok digitálisan felújítva – Ajánlott ma este az Egri csillagok filmje mindenkinek !

Jobbat alkotni, de még álmodni a ma csökött színészeinek meg rendezőinek és persze a mindennapi anyámasszonykatonáknak azóta sem sikerült…

Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már az új Egri csillagokat is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Hőseinkre emlékezve… Várjuk a Szebb Jövőt !

Dobó István, „a kereszténység Herkulese”

Ajánlott még :

EGER VIADALA – HARC A FÖLD ALATT…

Kobzos Kiss Tamás előadásában
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN, NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó