Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Szigeti veszedelem – SZIGETVÁR ELESTÉNEK NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE!

Ezen a napon esett el Szigetvár…

Szigetvár ostroma 1566 nyara végén és ősze elején zajlott Szigetvár várvédői és a muzulmán oszmán haderő csapatai között. Maga Nagy Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában haldoklott majd hunyt el titokban, amíg a seregei döntő győzelmet arattak.

Székely Bertalan : Zrínyi kirohanása (1879-1885)

Zrínyi Miklós és hős katonái szinte az utolsó szálig elestek…

Szigeti veszedelem (ifjabbik) Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566-os elestéről, amely először 1651-ben jelent meg. A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana.
Szigeti veszedelem címet később Kazinczy Ferenc adta neki.

E művet 1651 szeptemberében adták ki először Bécsben, az ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA kötetben, Amely Zrínyi más költeményeit is tartalmazta.

Groff Zrini Miklos: Adriai tengernek Syrenaia

Némely későbbi kiadás sajnálatosan csupán (csonkított) válogatás, nem tartalmazza a 15 éneket és az összes versszakot…
Ajánlott olvasmány a mai alakban: Szigeti veszedelem – Magyar Elektronikus Könyvtár

„A Szigeti veszedelem a XVII. század legnagyobb magyar költőjének, gróf Zrinyi Miklós-nak, a
szigetvári hős dédunokájának műve, a legrégibb fenmaradt magyar hősköltemény, a legrégibb
költői mű, mely a magyar szellemnek a világirodalomban is becsületet szerzett.”
(Endrei Ákos Főgimnáziumi Tanár, Kaposvár, 1900)

A mai „modern” világban eu-ilag meg államilag támogatott antimagyar (nemzetellenes) trutymó helyett a Szigeti Veszedelem bizony megérne egy illő-méltó nagy filmet, de amellett egy gyermekeknek való szép estés rajzfilmet is…

Szigetvár ostroma – Az eposszá érő SZIGETI VESZEDELEM eggyhónapos küzdelem Zrínyi Miklós és a 2300 védő hősi halálával, Szigetvár elestével zárul, ami közben Szulejmán szultán is életét vesztette….

1566 Föld (szeptember) hava 8.-án Zrínyi Miklós a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángoló belső várból. A törökök végül elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek…

Ezek azok a gyaúr buzulmánok, akiknek bűnöző utódait ma is dédelgetjük a gúnyhatárainkon… és bűnszövetkezeteiket illő tűzparancs helyett mindenféle értelmetlen vendégszeretettel dajkáljuk… amire ők válaszul beleszarnak az ajándéktakaróinkba… meg az életünkbe is…

Olvasói gondolat :

Mi az igazság?

A „Szigeti veszedelem” a dédunoka úgy írja, hogy Zrínyi kaszabolta le Szulejmán testőreit és magát Szulejmánt. Mi oka lett volna ily módon tódítani a hős tetteit? Miközben tudjuk, a történelmet a győztesek írják.
…Egy Nagy Szulejmánt meg csak nem vághat le egy várkapitány !?
Talán az osztrák szerint sem.
Dérfi János

Kossuth Rádió 2024. 05. 09. Szigeti veszedelem!
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)