Scroll To Top

Az illegális bevándorlás - vagyis bűnözés - támogatása bűnpártolás !
Érdemes volna a bűnpártoló Európának
végre a jog talajára lépni!

A Háttíni Csata napján

Áldás (július) hava 4.-én e napon…

1187-ben zajlott a Hattíni Csata, a keresztes háborúk egyik fordulópontja, amely a Guidó (Guy de Lusignan) jeruzsálemi király vezette keresztény hadak és a Szaláh ad-Dín egyiptomi szultán vezette muzulmán sereg között zajlott „Hattín szarvai”-nál, Tibériás várostól 10 km-re nyugatra.

Gustave Doré rajza a Hattíni csatáról

A csata a muzulmánok teljes győzelmével zárult, Jeruzsálem haderejének nagy része odaveszett az ütközetben, így a csata lényegében egyenes úton vonta maga után Jeruzsálem elestét.

1187-ben Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban szólva Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet, ezzel „adva okot” a III. keresztes háború megindítására.

Szaláh ad-Dín

Szalah ad Dín 17 fiút és egy leányt hagyott hátra. Utódai, az Ajjúbidák benne tisztelték hatalmuk alapítóját. Mivel Jeruzsálem visszafoglalása után Szaladdin és katonái civilizáltan és türelmesen bántak a város lakóival, Szaláh ad-Dín mint nemes és lovagias ellenfél maradt meg a Nyugat történelmi emlékezetében.

Mort de Renaud de Châtillon – Szaláh ad-Dín lefejezi Châtilloni Rajnaldot

A kurd származású An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűbben Szaladin 1137-ben született Tikritben. Egyiptomi hadvezérként Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a világtörténelem egyik legtehetségesebb hadura.

Iszmáil al-Jazari 1185-ös miniatúrája
Iszmáil al-Dzsazari 1185-ös miniatúrája

A nevében szereplő ad-Dín az Örményországi D(o)win városra vonatkozik, ahonnan származtatta magát.

Az egyik legnagyobb muzulmán hősként tisztelik, hiszen neki sikerült összekovácsolnia a régóta viaskodó muszlim államokat, majd a Közel-Kelet egyesítése után birodalmának óriási haderejével a Jeruzsálemi Királyság ellen fordult. Első nagy szentföldi győzelmét Hattín szarvainál aratta 1187-ben, nem sokkal később pedig magát a szent várost is sikerült bevennie.

Ajánlott film e napon a Mennyek királysága azaz Mennyei Királyság (2005) :

Szaláh ad-Dín szultán kiváló hadvezér és igazságos uralkodó hírében állt már életében. A keresztesekkel vívott háborúi során bizonyított lovagiasságának köszönhetően nagy és méltó ellenfélként maradt meg az európai emlékezetben. Kortársai szerint rendkívül adakozó is volt, a fényűzést nélkülözte, minden vagyonát birodalma gyarapítására és a szegények gyámolítására fordította.

Dirham Saladin.jpg
Szaláh ad-Dín dirhamja

Damaszkuszban húnyt el, 1193 március 4.-én.
Amikor halála után emberei kinyitották személyes kincstárát, semmit nem találtak benne…

Szaláh ad-Dín kőkoporsója ma is teljes díszben…

Hattín Csatájának ábrázolása a 13. századi kéziratból, a Chronica Majora-‘ból

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)