Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

2. Rigómezei Csata – Brankovics despota árulása

E napon történt…

1448 Mag (október) 19.-én – A 2. Rigómezei Csatában Hunyadi János serege, Brankovics György rác (szerb) despota árulása miatt súlyos vereséget szenved a II. Murád szultán vezette török haderőtől. 
Hunyadi maga is az – nem csak saját népét, de egész Európát el – áruló, Brankovics fogságába került.

A Thuróczi-krónika Hunyadi János-ábrázolása

Rigómező más nevén Rigóföld, rácul Косово Поље / Kosovo Polje, albánul Fushë Kosova 52 km hosszú és 22 km széles, köves síkság Rigómező azaz Koszovó tartomány területén, Pristinától nyugatra és Mitrovicától délre .

A mai Koszovó területén annak a síksága, mezeje (Kép : ZoupanNordNordWest nyomán)
… a vérfürdő helyszínével … (Sz.)

A síkságról kapta a nevét Rigómező városa, a szélesebb értelemben vett Koszovó
és maga tartomány meg a mai ország is.

Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni. Hunyadi elbizakodott volt, s seregeit úgy vezényelte egyre mélyebbre az ellenséges területekre, hogy nem biztosította a kellő védelmet egy esetleges visszavonuláshoz. Még a támadást megelőzően Hunyadi megállapodott Szkander béggel (azaz Kasztrióta Györggyel), hogy egyesítik seregeiket, s együtt fogják kiűzni a törököt a Balkánról.

Kasztrióta György – Antonio Maria Crespi Castoldi (1613–1621) Museo Sigismondo Castromediano

Ezen egyezség értelmében Kasztrióta György Hunyadi közeledésének hírére megindította csapatait, hogy egyesüljenek, de ebben a szándékában megakadályozta Brankovics György rác (szerb) despota, aki csapataival útját állta és a szultánt tájékoztatta a magyar seregek helyéről, hadmozdulatairól, s így a törökök a magyar sereget – még az albánokkal való egyesülés előtt – döntő csatára kényszerítették.

második rigómezei csata 1448. október 17–20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el.

Egy korabeli török rajz jól érzékelteti a megaláztatásunkat…

Egy akındzsı (akıncı) azaz oszmán martalóc pányván vonszol egy harcképtelenné vált magyar lovagot
(Süleymanname, 16. század) Kép : Matrakci Nasuh

Elég szégyenletes, de úgy tűnik, hogy a legösszeszedettebb filmet angolok készítették… rólunk…
No persze éppen annyira is hiteles, mint a világot fosztogató angolok maguk, akik vérgőzös rác nácik propagandáját helyezik a történelmi tények elébe az egész Európát eláruló brankovicsot mosdatva saját fekáliájából… akinek „Hunyadi kegyetlensége miatt” kellett elárulni a keresztény sereget…

2nd Battle of Kosovo 1448 – Hunyadi vs Murad – Kings and Generals

Az, hogy kiejteni sem tudnak eggyetlen hellynevet sem helyesen még eltörpül a történelmi tévedések és tendenciózus hazugságok mellett…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)