Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

A SZINes előivás veszedelmei…

Szegeden ma 170 000 ember van eltiltva a Tiszától. Egész nyáron. Minden nyáron.

Így hát… Éppen a Laposról tértem vissza szokott „tiltott helyen” való fürdőzésemből kicsi lányommal… Ő is imád a Tiszában úszni, mint minden igazi szögedi, a forró napokon fölüdülni… Így szokás ez tősgyökös szögedi őseink körében… néhány ezer éve… midőn „pipacsot éget a kövér határra a lángoló magyar nyár tűzvarázsa”… Talán ezért telepedtek őseink a Tisza mellé…

A balvezetés 2005-ben szüntette be az utolsó működő tiszai porondot (szabad strandot), a Lapost. Mert „nem volt a Városnak pénze az üzemeltetésére”… (bólya meg vízőr biztosítására)
Azóta a balfogásos városvezetés kiérdemelt szégyenneve a Lapos”.

Estelendvén hazaindultunk a SZIN első napnyugtáján…
Az elhanyagolt töltésen, a porban átlépdelve az öreghíd lábánál 8 méteren belül a kuszán zsibongó közönyös tömegben két merevrészeg kiskorú orvosi ellátásába csöppentem.
Az egyik legényke magányosan feküdt a hányadékában eszméletlen ernyedten, talán nem is csak szesztől részegen, fénymerev pupillákkal.

Szégyenletesen sehol egy cimbora, csak a katasztrófavédelmi őr ügyelt a biztonságára lelkiismeretesen… A nagy magyar találmányban, stabil oldalfekvésben vizsgáltam, tartottam-őriztem hogy ne fulladjon a saját hányadékába… Hamarosan a mentő vitte el… Alig bírtak átevickélni az érdektelenül lézengő tömegen. A mentősök a legdícséretesebb hivatástudattal látták el föladatukat. Szánalmas fizetésért, méltatlanul fokozódó elvárások között általános megbecsületlenségben, a segítés, a mentés hitéért-öröméért. Mint mindig… Tisztelet Nekik!

Alig(hogy elláttam az elsőt,) egy negyed órán belül a második ernyedt „avatár”, mindössze 8 méterre feküdt. Egy kedves lány… akit legalább nem hagytak cserben a pajtásai… Őt is sikerült biztonságban tartanom, míg – az igencsak túlterhelt mentőszolgálatot is kímélve és a tartható diszkréció kereteinek is megfelelve – az édesanyját hívtam érte, aki jött is rögvest aggódó-szerető szívvel, a saját régóta tervezett hangversenyét is hátrahagyva…
Közben (egy szűk óra leforgása alatt) a mentőket már a harmadik ilyen esethez riasztották…

Gyermekek életveszélyben szeszmérgezéssel… Számtalan eset…

Ki a felelős? A gyerekek? A szüleik? Nem!!! Dehogy!
Mi vagyunk a felelősek! Akik hagytuk tizenhét esztendeig ezt a romboló rezsimet hatalmon Szegeden! Ez a züllesztés az önkormányzat bűne, amely ifjúsági klubok helyett felelőtlenül az utcára toloncolja gyermekeinket… a közterekre, a parkokba, a rakparti lépcsőkre…

A rendszerváltás elhazudásának több évtizedes rémálma után itt az ideje ébredni: Többet érdemlünk! Szeged többet érdemel!

A SZINen méregdrágán mérik az italokat. Ezért a fiatalok „előisznak”, azaz már jó előre isznak. Még a fesztigyál előtt alapoznak… Azért isznak be előtte olcsó itallal, hogy ne kelljen bent három-négy-ötszörös áron költekezniük…

Az eredmény, hogy a „hangulat” kitartson, már alapos részegen tántorognak be a fesztigyálra…
A SZIN vérszívói és pénzéhes hiénái – végső soron a toronyaljasok – a bűnösök a fiatalok szeszmérgezéseiért…

Mit is kellene tennünk az ilyen sajnálatos esetek ellen? Megteremteni a régen oly jól ismert kultúráját az ivászatnak, a magyar mulatságnak. Már Tömörkény István is (tanítón) ír a hangulat őrzéséről, melyet a házigazda rendszerint a szikvíz illő adagolásával biztosít… „Tömérdek szódavizet belekevernek előzőleg a borba, hogy idő előtt be ne rúgjon a vendégkoszorú. […]” (János visszapótol, 1910.)

Aki „kiüti magát” az erkölcsileg is kiüti magát. Régen ez volt a mérce. Legyen úgy, mint régen volt! Legyen mérce a jókedv, és legyen nevelő, aki vigyáz…

Nem kell, több, csak egy kicsit odafigyelni… fiainkra meg lányaikra…

Ha az italárak méltányosabbak lennének, ellenőrzött körülmények között mulathatnának a Város ifjai!Nem a kocsmáros, nem a csapos a felelős! Hanem a sápszedő!

Megígérem, ha Szeged népe szegedit választ, vagyis engem, – mert magam vagyok az egyetlen szegedi jelölt Szegeden – úgy kialakítom az ifjúsági klubok rendszerét is.

Az ifjúsági klubokban felügyelet mellett mulathatnak majd az ifjak, bolti italárakon…

Az italárakat önkormányzati szinten méltányosan szabályozzuk majd a SZINen is…

A SZINtelen napokon pedig ott lesznek az ifjúsági klubok és vigyáznak majd a gyermekeinkre…

 

Dr. Szabó László
szögedi polgármesteri jelölt
2019 augusztus 28.-án éjjel


 U.i.: A SZIN már végetért. Most kezdődik az egyetemisták züllesztése. Egy hét züllés tanulás helyett…

Hetvenezer ember pedig álmatlanul éjszakázik a hajnalig tartó botrányos zajongás miatt.

Amikor én kezdtem az egyetemet, mi mint egyemisták már az első héten a tankönyvek beszerzésével, a tananyag áttekintésével, a tantermek föltérképezésével és az oktatók megismerésével voltunk elfogalva…

Ma az első hét minden napján hajnalig tartó ordító tivornya…
Sehol egy dal, sehol egy nóta, csak mosdatlanszájú részeg ordítozás…
Így kell, hogy edződjön (szocializálódjon) ma a jövő értelmisége?!
Ha Magyar Jövőt építünk, akkor biztosan nem!
Mi a sikeres vizsgák után mulattunk! A sikert ünnepeltük.
Nem az őseink örökségét és a jövőt herdáltuk (előre) el…
Vissza kell térnünk ezekhez az alapokhoz, amíg még nem késő !!!
2019 Föld hava 2.-án

 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium