Jégbontó (február) hava 19.-én…
Sven Anders Hedin e napon született Istókhalmán, svédesen Stockholmban, 1865. február 19.-én.
Édesapja, Ludwig Hedin Istókhalma, azaz Stockholm főépítésze volt.
Sven a svéd földrajztudós, kínász (sinologus), terképész, fölfedező és író jó háttérrel indult hát…
Húszéves korában hét hónapig házitanítóskodott Bakuban egy svéd családnál. Hazatérése előtt beutazta Perzsiát, és eljutott Bagdadig is. Tanulmányai befejezte után négy expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, beutazta a ma kínaiak által megszállt Hszincsiang-Ujgúr Autonóm Terület addig Európában ismeretlen vidékét és Tibetet. Útjai során fölfedezte az 1500 éves Dandan Ujlik és Karadung romvárosokat (Hotántól északkeletre), a Takla-Makán sivatagban. Megtalálta a Boszten-tavat, Közép-Ázsia egyik legnagyobb belső tavát. Végighajózott a Jarkend-darja, a Tarim és a Koncse-darja folyókon. Pontos térképet készített a Tarimról, és behatóan vizsgálta a folyó alsó szakaszát. A Lop-sivatagot bejárva rátalált Loulanra, a selyemút hajdan fontos állomására a kiszáradt Lopnór közelében.
Hedin írt először a Lop-sivatagban talált jardangokról, a szél alakította, agyag-tanúhegyekről.
Fölfedezte a Transz-Himaláját, amelyet róla neveztek egy ideig Hedin-hegységnek.
Azóta az antisvéditizmus végül is e nevet terképeinkről kirekesztően törölte…
A németség ellen háborút hirdető angolok a germán Hedint kizárták soraikból. A kirekesztő rasszista brit politika máig is folyvást másokat rasszistáz… miközben a közép-európai konfliktust is ők tették világháborúvá… A világ legnácibb népei nácizzák a többieket máig is…
Sven Hedin haláláig hű maradt germán fajtájához és személyes meggyőződéseihez…
Fölkutatta a Brahmaputra, az Indus és a Szatledzs forrásvidékét. A Kínai nagy fal maradványaira bukkant a Tarim-medence sivatagjában. Bebizonyította, hogy a Lopnór medre azért változott, mert a Tarim alsó szakaszának folyásiránya megváltozott. Tereptapasztalatai és terképvázlatai alapján készült el Közép-Ázsia pontos terképe. Saját fényképfelvételeivel, vízfestményeivel (akvarelljeivel) és rajzaival képesített izgalmas úti beszámolókat írt.
Művei magyarul főleg A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára című sorozatban jelentek meg.
A sorozat megindítását Sven Hedin 1902-es budapesti látogatása ihlette.
- Ázsia sivatagjain keresztül; átdolg. Thirring Gusztáv; Lampel, Bp., 1902 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
- Ázsia szívében. Tízezer kilométernyi úttalan utazás; átdolg. Thirring Gusztáv; Lampel, Bp., 1906
- Három év Tibetben (1899-1902); ford. Halász Gyula; Lampel, Bp., 1908 (Magyar könyvtár)
- Transzhimalája. Felfedezések és kalandok Tibetben; ford. Kondor Alfréd; Lampel, Bp., 1910 (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára)
- Az Északi sarktól a Déli sarkig; ifjúsági kiad., ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1912
- Az északi sarktól a déli sarkig, 1-2.; ford. 2. köt. átdolg. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1912–1914
- A rejtelmes India felé. Sven Hedin utazásai Perzsia sivatagjain keresztül, 1-2.; ford., bev. Zigány Árpád; Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1914
- Egy harcban álló nemzet; Athenaeum, Bp., 1915
- Az orosz harctérről; Athenaeum, Bp., 1916
- Csangpo láma zarándokútja; ford. Gerely Jolán; Genius, Bp., 1922
- Csangpo láma a nomádok földjén; ford. Gerely Jolán; Genius, Bp., 1923 (Az ifjúság szépírói)
- Pekingtől Moszkváig; ford. Balassa József; Franklin, Bp., 1925 (Modern utazók, felfedezők könyvtára)
- Belső-Ázsia küszöbén. 1890-1891; ford. Halász Gyula; Franklin, Bp., 1928 (Világjárók Utazások és kalandok)
- Első utam Ázsiába; ford. Halász Gyula; Franklin, Bp., 1930 (Világjárók Utazások és kalandok)
- Ma Csung-jin menekülése; ford. Mezey Dénes; Franklin, Bp., 1937 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
- A selyem útja, 1-2.; ford. Mezey Dénes; Franklin, Bp., 1939 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
- A vándorló tó; ford. Mezey Dénes; Franklin, Bp., 1940 (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára)
- Ázsia szívében
Egy igen tartalmas, kalandos élet végén tért meg a Teremtőhöz szülővárosában, Istókhalmán, azaz Stockholmban, 1952 enyészet (november) hava 26.-án…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...