E napon született…

1909 január 25.-én született Kovásznán Ignácz Rózsa magyar színésznő, író, műfordító.
Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Ignácz László és Makkai Kornélia lánya.

Édesapja Ignácz László, hazafias szellemű református pap, Nagyenyeden végzett szolgadiák Fogaras és környéke magyarságának lelkésze lesz. Erdély oláh megszállása után, 1924-től parlamenti képviselő is lett Bukarestben, egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig.
Az édesanyja Makkai lány, Nagyenyeden végzett tanárként lett Ignácz László felesége, és három gyermekének édesanyja.

Ignácz László szavajárása volt, hogy
Úriember lefelé nem tapos, felfelé nem dörgölődzik… 

Amikor valaki, a sok száz holdas nagyságos és méltóságos asszonyok közül Kovásznára érkezése után megkérdezi tőle, „és mondd drágám, nektek Makkaiaknak hol vannak a birtokaitok?” Kornélia asszony nemes egyszerűséggel a homlokára mutatott az ujjával, és csak annyit mondott: itt. 

Ignácz László első bukaresti parlamenti fölszólalásakor a képviselő urat „erdélyies” akcentussal beszélt oláh nyelve miatt néhány regáti képviselő gúnyolódó beszólásokkal illette, mire a nagytiszteletű úr beszédének hátralevő 15 percét fejből, hibátlan latinsággal folytatta és fejezte be, a következőkkel indokolván a váltást: Az urak, amúgy is fennen hangoztatják Rómáig visszanyúló gyökereiket, önöknek biztosan nem okoz gondot az elmondottak megértése…

Ignácz Rózsa 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. A Nagy Vörös Terror idején tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Mottóul is illene mindeggyik könyvébe :

„Egyike azon nagyjainknak, akit méltatlanul mellőztek idehaza és odahaza egyaránt évtizedekig.
Neve, életútja, munkái, sajnos még ma is alig-alig ismertek, pedig minden könyve kötelező házi olvasmány lehetne minden magára valamit is adó magyar ember számára !” (Kocsordi Nagy Béla)

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Oláh (történelemhamisítón román) nyelvből készített maradandó fordításokat.

1979 őszén (szept. 25.-én) Budapesten a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta…

Ignácz Rózsa irodalmi öröksége a magyar közoktatásban máig sem szerepel, miközben hazaárulóktól hemzsegnek máig antimagyar iskoláink…

Ignácz Rózsa művei

• Anyanyelve magyar (regény, 1937)
• Rézpénz (regény, 1938)
• Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
• Született Moldovában (regény, 1940)
• Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
• A bujdosó (elbeszélés, 1942)
• Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; (Dante, Budapest, 1942, Ignácz Rózsa munkái)
• Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
• Róza leányasszony (regény, 1942)
• Két élet (regény, 1943)
• Hivatalnok Berta (regény, 1944)
• Kedves dolog (életkép, 1946)
• Urak, úrfiak (regény, 1946)
• Meg ké’ házasodni (farsangi játék, 1947)
• Mámoros malom (regény, 1947)
• Márványkikötő (regény, 1947)
• Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
• Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
• Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
• Torockói gyász (regény, 1958)
• Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
• Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
• Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
• Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
• Csutka (mese, 1962)
• Orsika (regény, 1963)
• Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
• Titánia ébredése (regény, 1964)
• Papírmalom (regény, 1967)
• Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
• Argentína viharszünetben (1972)
• Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
• A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
• Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
• Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
• Névben él csak (regény, 1977)
• Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
• Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
• Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
• Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983)
• Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
• A vádlott (történelmi regény, 1999)

Ignácz Rózsa műfordításai

• M. Rovan: Atyafiak (novella, 1952)
• Alexandru Sahia : Júniusi eső (elbeszélés, 1955)
• Mihail Sadoveanu : Örvény felett (elbeszélés, 1956)
• Eusebiu Camilar : A betyárok völgye (regény, 1956)
• Petre Ispirescu : Szegény ember okos leánya (Jékely Zoltánnal és Bözödi Györggyel, 1957)
• Anatole France: Virágzó élet (regény, 1960)
• Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák, Vistai András Jánossal, 1960)
• A cápaisten. Hawaii mesék és mondák (1963)
• Fereydoun Hoveyda : Vesztegzár (regény, 1964)
• A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék (1969)

Könyveiből legalább egy néhányat, minden magára valamit is adó magyar embernek el kellene, hogy olvasson, addig, amíg nem késő, ugyanis az, ami azokban a könyvekben le van írva, fontos mondanivaló ám! Akinek szeme van lássa, akinek füle van hallja! (Kocsordi Nagy Béla)

Ajánlott olvasmány Ignácz Rózsáról Kocsordi Nagy Béla tollából :

Ignácz Rózsa, a két hazájú hontalan

Ajánlott olvasmány Laborfalvi Rózáról meg a magyar színészet kezdeteiről :

Ignácz Rózsa alaposan ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné… és híres íróink is: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és azon keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért.
Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat és a színészeket…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...