Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Dugonics András szülinapján 2022-ben

Mag (október) hava 18.-án…

1740-ben e napon született Szegeden Dugonics András.

Dugonics András születése napján érdemes elmerengenünk az Ő szellemi örökségén…

Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte Hazánkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma ?

A dalmát kereskedő család sarja kegyesrendi paptanárként a mathematika egyetemi tanára lett Nagyszombatban, majd a Budára költözött egyetem rektora.

Dugonics, a nyelvtisztász (purista) nyelvművelő tömérdek egyéb között a „kör” meg „derékszög” szavaink megalkotója… Bővebben itt: Dugonics András Szeged szülötte, a Budai Egyetem rektora

A szülőháza helyén álló Dugonics iskolát Szeged balvezetése bezáratta, majd eladta…

Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia,
1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

Dugonics András
(Vasárnapi Újság, 1859 július 31.)

Irodalmi tevékenységét jónéhány pályatársa értetlenséggel fogadta, mint Kazinczy Ferenc is, aki elnyírta Berzsenyi becsvágyát is… Dugonicsra azonban ez nem volt fékező hatással…
Amint irodalmi, úgy számtani (mathematikai) munkássága is kiváltotta a kortársai és az utókor bírálatát is… hiszen a szerencsétlenek nem értették (meg) Őt… a maiak sem értik… hiszen ha értenék, oktatnák !!!

Piarista szerzetesként lett író és egyetemi tanár az első valódi magyar regény, az Etelka írója. A mű, melyet lábjegyzetek sokasága kísér, különös elegye a regénynek és a történelmi tanulmánynak. A honfoglalás-kori magyarság szokásaival, és életével olyan magyarságképet állít olvasói elé, amelynek alapja a nyelvi, kulturális közösség. Dugonics e művét nem pusztán II. József nyelvrendeletére válaszként készítette. Nem szerepelt céljai között a nemzeti indulathullám meglovaglása, az olcsó népszerűségre való törekvés sem :

Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte az idegen a nem magyar szavak használatát. Közmondásosá lett, hogy az egyetlen „somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is „purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a „tisztász”, vagy még pontosabban „nyelvtisztász” (Sz.) lehet…

Rendtársa, és életrajzírója, Karácsony Chrysostom Incze ekképp jellemezte : „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”

Dugonics András mellszobra – Izsó Miklós alkotása

Számtanunk és mértanunk alapszavait is Ő alkotta. Ma nevét sem említik e minőségben…

Pedig legalább számtanórán megemlíthetnék a magyar iskolákban, hogy e tárgy neve is Őtőle származik : számtan, akárcsak a mértan !!! De e többi is: csonka, hasáb, kör, gömb, gyök, henger, sugár, húr, szelet, szög, derékszög, háromszög, jegyzet, egyenlet, bizonyít(ani), természettudomány, természettörvény… végül a véges és végtelen …

Természetesen e szóalkotások ma is tudós vita tárgyát képezhetik. Magam sem tartom a legjobb műszónak a sugár használatát radius értelemben. Mások is tettek kísérletet a magyarítására. Lássuk hát :
radius – Apáczai 1653: félvonás; Molnár 1777: fesztő; Dugonics 1798: sugár; Kerekes 1827: küllő
E sorban a nekem legjobban tetsző a küllő, utána a fesztő, és csak harmadsorban a dugonicsi sugár
Ezzel szemben Dugonicsnak remekül eltalált szólkotása a kör, a gömb, a henger, a húr, a szelet, az egyenlet… és a véges meg a végtelen …

Ajánlott olvasmány : Gyimesi István: Dugonics András matematikai munkássága

Bő két évszázad múltán…
Érdemes elgondolkodnunk rajta, mivel is adózhatnánk emlékének ma?

Ünnepelhetnénk Őt… legalább érettségi tételként !

Ünnepelhetnénk ma Őt… karnevállal, népünnepéllyel, első magyar regényünk, az Etelka szereplőinek alakjaival…

Ünnepelhetnénk Őt… azzal, hogy első közmondásgyűlyteményünket, a(z 1820-as kiadású)
MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK-at gyermekeink kezébe adjuk…
Így bő 200 év múltán…

Sokoldalú műveltségét ma bármelyik toronyaljas megirígyelhetné…
Persze csak, ha volna hozzá képessége, hogy a minőségi különbséget érzékelje!

A szögediségben Dugonics nagy utódja így írt :
„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! – Tettüket kövessed!”
(Vedres István)

Csak tallózásul alább…

Néhány műve

  • Troja veszedelme, melyet a régi versszerzőknek irásiból egybe szedett és versekbe foglalt. Pozsony, 1774. (Magyarázó jegyzetekkel. Függelékként néhány költeményfordítása található: Vergilius első eklogája, Ovidiustól Pallas és Arachne regénye és A világkorok leirása, valamint Horatiustól két óda.)
  • Andreae Dugonicii Argonauticorum, sive de Vellere Aureo, LL. XXIV. Pozsony és Kassa, 1778. (Tanítóregény.)
  • Ulyssesnek, ama hires és nevezetes görög királynak csudálatos történetei. Pest, 1780. (Amelyben az Odüsszeiát követte szabadon.)
  • A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betővetés (algebra) és a Földmérés (geometria.) Pest, 1874. (2. bővített kiadás, Pozsony és Pest, 1798.)
  • A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések (trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekről (de sectionibus conicis). Pozsony és Pest, 1798. A szerző ezen munkájával felelt II. József kormányának a német nyelvet tannyelvül kijelőlő rendelete ellen, a magyar nyelvnek a felsőbb tudományok tárgyalására is alkalmas voltát bizonyítandó. A munka címén hibásan áll második kiadás; csak a két első kötet 2. kiadásához tartozott.)
  • Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony és Kassa, 1788. (Ism. Mindenes Gyűjtemény 1789. I. 129. l. 2. javított kiadás. Pozsony és Pest, 1791. 3. kiadás. Ugyanott, 1805.)
  • Az arany pereczek. Szomorú történet öt szakaszokban. Pozsony és Kassa, 1790. (2. kiadás. Ugyanott, 1800. Családi regény Barcsai Ákos fejedelem korából.)
  • A gyapjas vitézek, két könyvben. Pozsony, 1794. (Magyar átdolgozása a szerző Argonautáinak).
  • Jeles történetek, melyeket a magyar játék színre alkalmaztatott. Pest, 1794. Két kötet. (Toldi Miklós, szomorú történet 3 szakaszban. Kún László, szomorú történet 4 szakaszban. Etelka Karjelben, szomorkás darab 4 szakaszban. Bátori Mária, szomorú történet 5 szakaszban.)
  • Gyöngyösi István költeményes maradványai. Pozsony és Pest, 1796. (Kiadta bő bevezetéssel.)
  • A szerecsenek. Pozsony és Pest, 1798. Két kötet. («Heliodórusnak nyomdoki szerént úgy fölékesítöttem, a mint csak tőllem kitelhetött.» Előszó.)
  • Római történetek. Pozsony és Pest, 1800.
  • Etelkából ki-válogatott remekje a helyes magyarságnak. Pozsony, 1800.
  • A magyaroknak uradalmaik; mint a régi, mind a mostani időben. Tizennégy rézmetszett paisokkal. Pest és Pozsony, 1801.
  • Jolánka Etelkának leánya. Pest és Pozsony, 1803–1804. Két kötet.
  • Szittyai történetek. Pest és Pozsony, 1806–08. Két kötet. (A magyarok őstörténte Árpád haláláig.)
  • Cserei. Egy honvári herczeg. Szeged, 1808.
  • Radnai történetek. Szeged, 1810. (A radnai kápolna csodái, a búcsújárók számára, még 1808-ban Pesten irta.)
  • Nevezetes hadi-vezérek. Pest, 1817. (Életrajzok Corn. Nepos és Plutarchus után.)
  • Magyar példabeszédek és jeles mondások. Pest, 1820. (Két kötet, P. Chrysostomus által írt életrajzával együtt Grünn Orban szegedi nyomdász adta ki. Hasonmás kiadásban megjelent a szegedi Bába Kiadónál 2009-ben.)

Szeged Város első köztéri szobra is Őt ábrázolta:

Még mondás is eredt belőle… amikor odébb helyözték : Möglépött, mint Dugonics !

(Izsó Miklós alkotása 1876-ból)

A szobor áthelyezéséről, illetve a az erre való népi elképedésről szól a szögedi közmondás is:
Möglépött, mint Dugonics !

Móra Ferenc A jó öreg Dugonics és Régi asszonyokról című életrajzi írásai (megjelentek Móra Napok, holdak, elmúlt csillagok című kötetében) is emlékét őrzik…

Dugonics András megérdemelné, hogy (helyi) oktatásunk egyik alappillére legyen!
Ennek ellenére emlékét nem őrzi méltón Szeged balvezetése. Emlékére egy fillért nem sikerült csorgatni a Dugonics téren a szocimborák közt (10 éve) elpancsolt másfél milliárd forintból…
Dugonics András (mathematika professzor) szellemes téridomai helyett kőgömböket öklendeztek oda a szellemtelen gyüttmöntjeink…

Másfél milliárdból… Szépül a Dugonics tér ?
Szépül a Dugonics tér ? – Szedett-vedett faállomány

A szülőháza helyén álló iskolát is bezárták. Ez akár jelképesnek is nevezhető.
Majd tovább tetézve a szégyent, az épületet „értékesítette”, magyarul eladta a Város méltatlan balvezetése. Azt csak remélhetjük, hogy a vevő Dugonics szelleméhez méltón működteti majd…

Ma Dugonics nem tananyag, nem példakép, nem minta gyermekeinknek…
Ez Roncs-Magyarország… amelyen élünk…

Dugonics András ennél sokkal többet érdemel!

Szeged Városa is sokkal többet érdemel !

Magyarország is sokkal többet érdemel !

Szögedi hagyományőrzésünk túlélése reményében…

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök

Ajánlott olvasmány a szülinapján:
Dugonics András: MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820.

Ajánlott még Gyalutól : DUGONICS

Ébredj magyar : e néma érc dalolja,
Mozdulj, te föld, mert a magyar bokorra
Fészket ma vércse, ölyv és kánya rak.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN, NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó