Scroll To Top

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Az élet hegyén

Az élet hegyén

Mondotta Jézus : „Le a völgybe nézz !
Ott vergődik a fáradt szenvedés.
Míg könny pereg, vér foly, míg ide téved
Egy tétova sóhaj : én addig élek ! ”

Így szólt Zaratusztra : „Fönn a hegyen
Vívódik a Nagyság, bús idegen,
Míg vágy fogan, mámor gyúl, ide téved
Egy pogány ujjongás : én addig élek ! ”

És monda Jézus : „Míg ide jutott,
Miért borult el fényes homlokod ? ”

Szólt Zaratusztra : „Titkos szenvedésben,
Melyet meggyilkolt az én büszkeségem !
De a te lelked szomorú miért lett,
Szomorú mindhalálig ? ”

És Jézus szól, míg szava könnyre válik :
„Az öröm miatt, amit megölt hitem !
És ahogy nem ért bennünket senkisem… ”

Az élet hegyén. – Először a Budapesti Napló 1905 október 22.-ei számában jelent meg. İtt az utolsó sor végén fölkiáltójel van(!), utóbb meg hármaspont… A költő első verseskötetébe (Juhász Gyula Versei 1907. 31. o.) is beválogatta.

Farawahar vagy Foruhar (فروهر) Zóroasztár jelképe Perszepoliszban

Jézüs tanítását költőnk lelkében szembesítette Zarathusztráéval (Kr. e. 630 – kb. 553) azazhogy a „pogány perzsa”-’nak olyan „korszerű” követőjével, tolmácsolójával, mint a keresztény tanítások nagy ítésze, Friedrich Nietzsche (1844-1900) hitelveivel.

A Zóróasztár-kutatások vélhetővé tették, hogy a próféta Kr. e. 1500 ill. Kr. e. 1000 táján, vagyis Jézüs előtt legalább egy évezreddel élt.

Friedrich Nietzsche

Kora jelentős gondolkodóihoz hasonlóan Juhász Gyulát is megérint(h)ette a gondolat, hogy a keresztény hit megöli a természetes életörömöt.

Nietzsche főműve, az Ím ígyen szóla Zarathusztra lehetett legnagyobb hatással költőnkre.

Maga Nietzsche írta Ecce homo című önéletrajzi írásában, hogy Zarathustráját el tudná képzelni akár zenedarabként is. Richard Strauss valóra is váltotta ezt az álmát az azonos Also sprach Zarathustra (İmigyen szóla Zarathustra) című szümphonikus költeményével. Ahogyan a zeneszerző Strauss maga írta: „Zenébe kívántam átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdeti primitív szinttől a valláson s a tudományon keresztül, Nietzsche emberfeletti ember fogalmának megfelelően. A szümphonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az İmigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg.” Az 1902-es magyarországi bemutatóról az ıfjú Bartók Béla is elragadtatással nyilatkozott.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN, NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó