Krisztus előtt 53-ban…
A szumer KASZKAL, akkádul: ‘Ḫarrānu’, ógörögül: Kάρραι [Karrai], latinul: Carrhae, ma arabul: حَرَان, a mai török Szultantepe (azaz Szultánhalom) városa mellett döntő csata zajlott…

Ebben a csatában négyszeres túlerő ellenében leverte a párthus sereg a gőgös rómaiakat…
Párthus eleinket lerohanták a rómaiak… de őseink hősiessége miatt csaknem mind otthagyták a fogukat…

A Pártus Birodalom, avagy az Arszakida Birodalom a pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, több, mint fél évezreden át a mai Irán és Irak területein.

A pártusok törzsterülete eredetileg a Kaszpi-tengertől keletre fekvő Turán volt.

Róma növekedésével eggyütt nőtt a Pártus Birodalom is…
Itt volna már az ideje legalább a magyar tankönyveinkben szerepeltetni ezt is, hogy végre tisztán, magyarul láthassuk a saját történelmünket is…

Ajánlott olvasmány :

TURÁN UTÁN

Néha megcsap, mint napkeleti illat,
Fűszeres, álmos, valami vad mámor,
Ősi szavaknak mély zsongása ringat
És elcsal innen, e fonnyadt világból.

A Pártus Birodalom fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett.
Fontos városaik voltak még Ekbatana (ma Hamadán), Szeleukeia és Hekatompülosz.

A pártus sereg számra kisebb volt, de nagy értéket jelentett benne az 1000 nehéz fegyverzetű páncélos cataphractarius lovas és az akkor megszokottnál erősebb perzsa-pártus íjakat használó 9000 lovas íjász, akik megbontották a római légiók csatarendjét.

Az íjászok nyílzáport zúdítottak a nehéz páncélzatú ( Lorica Hamata ) római gyalogosok tömör alakzataira. Az összetett íjakból kilőtt nyilak a rómaiak döbbenetére a páncélt is átütötték, így igen nagy veszteségeket okoztak.

A pártusok tevéket alkalmaztak a nyíl-utánpótlás biztosítására.
A kevély Crassus légiói fölmorzsolódtak…

A Spartacust kegyetlenül leverő Crassus – ifjabbik fia, Publius után a seregének legnagyobb részével együtt – odaveszett.
Minthogy igen kapzsi ember hírében állott, a vesztett csata után levágott fejét a pártus uralkodó elé vitték, aki szájába forró aranyat öntetett, mondván – „Akinek lelkét a kincs utáni vágy tüzelte, annak élettelen testét még holtában is égesse az arany!”

A csata egyik váratlan, de fontos következménye volt, hogy elindította a keleti selyem beáramlását Európába. A csatából megmenekülő légiósok arról számoltak be, hogy a pártusoknak furcsa, ragyogó anyagból készült zászlóik voltak. E beszámolók nyomán a Római Birodalomban gyorsan nőtt a selyem, mint áru iránti érdeklődés és kereslet, így a Kínából induló selyemkereskedelmi útvonalak meghosszabbodtak egészen Nyugat-Európáig. Megszületett a Selyemút, a történelem egyik leggazdagabb kereskedelmi útvonala. Keresztül Partián…

A csata nyomán kerülhettek először közvetlen kapcsolatba a rómaiak és a kínaiak. Plinius szerint a carrhaei csata után a pártusok tízezer római hadifoglyot Margiana szatrapiába küldtek, hogy birodalmuk keleti határainak védelmében vegyenek részt. A kínai Han-dinasztia később elfoglalta ezt a területet, és még ma is vannak Kínában olyanok, akik a római legionariusok leszármazottjainak mondják magukat…

Ajánlott források :

• Plutarkhosz : Crassus élete
• Debevoise, Neilson (1938). A Political History of Parthia . University of Chicago Press.
• Shahbazi, A. Shapur (1990). „Carrhae”. Encyclopaedia Iranica.

Ajánlott olvasmány :

MA 18 ÉVE SEMMISÍTETTE MEG A FASISZLÁM NINIVE VÁROSÁT !

MEGSEMMISÜLT NIMRUD VÁROSA

Megsemmisült az ókori világ egyik legértékesebb városa, Nimrud!

Olvasói észrevétel :

Irán zászlajának színei őrzik a múltat:)
Sebesi Sándor

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...