Scroll To Top

Zéró tolerancia az igazi rasszistákkal, a magyarokat kirekesztőkkel szemben !

Klébelsberg – a Magyar Kultúra Napján…

A gyáva magyar kultúr-diplomáciát, az antimagyarok nyomulását és az egyre hülyülő magyar ifjúságot látva itt az ideje fordítani sorsunkon ! Előttünk az évszázados példa !

Itt az idő a Magyar Kultúrfölény fölelevenítésére !

Klébelsberg Kunó kulturális tevékenységéből ízelítő :

  • 1928-ra már 1500 népkönyvtárat létesített,
  • 1929-ben nyílt meg a római Collegium Hungaricum. 
    Ezévben Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát építtet.
  • 1930-ban a Margit-szigeten fölavatta a Nemzeti Sportuszodát.
  • 1930-ban fejeződött be a Nagy Népiskola építőtervezete is. Szegeden Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és a magyar hivatalos világ jelenlétében fölavatták az 5000. népiskolai épületet. 
  • 1930 októben 24.-én fölszentelik Klebelsberg Kuno büszkeségét, a Szegedi Fogadalmi Templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot. 

Zombori István ad átfogó képet az antimagyarság, a kommunizmus sivár éveiben agyonhallgatott, de Nemzetünknek azóta is páratlan láng-szelleméről, a Kultuszminiszterről…

Ajánlott olvasmány még :

KLEBELSBERG LEGKEDVESEBB KLINIKÁJA, A LEBOMBÁZOTT SZEGEDI GYERMEKKLINIKA

A HORTHY-KORSZAK TÉVES ÉRTÉKELÉSE

SÁGVÁRI VAGY KLÉBI?

A KOMMUNIZMUS HULLÁI BUDAPEST ÉS SZEGED KÖZÉ TERÍTVE AZ ŰRBŐL IS LÁTHATÓAK…

No meg akad még egy kis hamiskás anti-Klébi wiki-vinnyogás is :

Klebelsberg később sokat beszélt arról nyilvánosan, hogy elvi álláspontja a numerus clausus eltörlése lenne, de az erre tett liberális javaslatokat újra és újra leszavaztatta a kormánypárttal. Az 1927-re elkészült módosítás célja, ahogy Klebelsberg bizalmasan írta Bethlennek: „A törvényt tehát majd revideálnunk kell, de nem azért, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ezreit megint nyakára bocsássuk a nemzetnek, hanem azért, hogy bizonyos racionális enyhítéssel az intézmény lényegét megmentsük.” – idézgeti Pornói Imre (1995).

Klébelsberg e törvényt csak a honi meg a nemzetközi cionista terror nyomásra módosította 1928-ban.

Hát elősször is tisztázzuk : A Numerus Clausus az esélyeggyelőség ! Értelme : olyan arányban vesznek föl az állami (költségvetésből fönntartott) egyetemre leendő értelmiséget, mint amilyen a nemzetiségi arányuk !!! Ez az elv ma leginkább amerikában divat !!! Akármilyen képzetlen, hülye négerek élnek a térségben, akkor is föl kell venni őket, az elnégeresedett területen a népesség aránya szerint, ha sokkal tehetségesebb és képzettebb fehér emberek állnának rendelkezésre !!! Ez ellen még senki sem tiltakozott !!! A fehér-üldöző, antieuroid kirekesztés és rasszizmus nem ügy ?! Milyen érdekes ?! Talán nem is kettős a mérce ? De… Többes mérce lenne ?

Megjegyzendő : Az Amerikai Egyesült Államokban a más nemzetiségek rovására méltatlanul magas zsidó hallgatói arány korlátozására vezettek be numerus clausust az egyetemeken az 1920-as években (Harvard, Columbia, Yale, Pennsylvania). Talán ott kellene kezdeni a takarítást !!! Meg az önvizsgálatot…
Mindennek tetejébe : A magyar numerus clausus törvényben a zsidó kifejezés nem is szerepelt, hiszen a Magyar Numerus Clausus az esély-eggyelőség volt ! A kirekesztő cionista hisztéria máig is faji alapon korbácsolja kedélyeket és szándékosan rontja a történelmi tisztánlátás esélyét…

Antimagyar uszítók „zsidótörvény”-ként emlegetnek egy olyan törvényt, amelyben a „zsidó” szó sem szerepelt…  

Örökké emlékezendő : Klébelsberg Kunó hozta haza Magyarországra egy tanszékvezetői szék fölajánlásával a (negyedzsidó) Szent-Györgyi Albertet, a már akkor fölismert képességű, későbbi Nobel-díjasunkat…

Források :

  1.  1922. évi XIX. törvénycikk
  2. Pornói Imre (1995). „[https://web.archive.org/web/20221020080501/https://www.magyarpedagogia.hu/document/Pornoi_MP9534.pdf AZ 1920-AS ÉVEK NÉPOKTATÁSA ÉS A NYOLCOSZTÁLYOS NÉPISKOLA MAGYARORSZÁGON]”. MAGYAR PEDAGÓGIA 95. (3–4.), 315–331. o.
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)