Életfélen – Hölderlin szülinapján…

Johann Christian Friedrich Hölderlin 1770 március 20.-án született Lauffen am Neckarban, a Württembergi királyságban.

Anyja vágyának megfelelően Tübingen egyetemén theologiát tanult, de mégsem lett lelkész. A bölcselet és a költészet vonzotta. Itt ismerkedett meg Hegellel és Schellinggel, a kor kiváló filozófusaival.

Tanulmányai után házitanító volt, kezdetben a türingiai Waltershausenben, majd Jénában, 1796–1798-ban Frankfurt am Mainban egy Jakob Gontard nevű bankár négy gyermekénél. Itt szeretett bele élete egyetlen szerelmébe, a bankár ifjú, törékeny alkatú feleségébe, Susette Borkensteinbe, akit műveiben Diotimának nevez. Elragadtatott éveket töltöttek együtt a kölcsönös plátói szerelem vonzásában. Szerelmük mély, lelki kapcsolattá nemesült.

1799-ben lapkiadással próbálkozott; miután kísérlete kudarcba fulladt, ismét házitanítói állást vállalt, Svájcban, majd a franciaországi Bordeaux-ban. Elszakadása szerelmétől, sikertelensége, kortársai közönye egyre érzékenyebbé tették. 1802 júniusában tért haza kimerülten, ekkor halt meg rövid betegség után Susette. Búbaja a kórházi kezelések nyomán sem javult. 1807-ben barátai súlyos elmebetegként egy tübingeni asztalosmester gyámságára bízták, aki élete végéig becsülettel gondozta.

Még életében megjelent művei:

• Hyperion oder Der Eremit in Griechenland (1794) – (Hüperión) – regény
• Tod des Empedokles (1799) – (Empedoklész halála) – dráma
• Trauerspiele des Sophokles (Sophokles-Übertragung) (1804)
• Gedichte von Friedrich Hölderlin (hrsg. von Ludwig Uhland und Gustav Schwab) (1826) Friedrich Hölderlin költeményei (Digitalisat und Volltext im Deutschen Textarchiv)

Hölderlin – Életfélen…

Közel negyven évig élt őrületben, fennhangon idézve kedvenc regényét, a Hüperion-t, meg-megszakítva vitatkozva önmagával. Ha látogatói kérték, verset is írt, de ezeket Scardanelli néven írta alá.
Verseinek 1826-ban megjelent kötetét sem vette már tudomásul…
1843-ban úgy halt meg, hogy összes műveinek kiadását sem érhette már meg (1846-ban).

Hälfte des lebens

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.

Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.

Friedrich Hölderlin (1802)

Ajánlom a magam műfordításában :

Életfélen

Sárg-hulló körtékkel telve,
vad rózsákkal rakva
tűn a táj a tóba.
Óh hetyke hattyak,
csókittasan már-tó-
zik kecses fejetek
a józan-üdvöz vízbe.

Jaj, mikor a tél elér
hol lelem meg még
a virágokat,
meg napsüt-árnyukat ?
A falak állnak
hidegen-ridegen,
csak zászló zörren e szélben…

Nyáry Szabó László műfordítása

De a másokét is ajánlom… összehasonlításul :

Ajánlott itt is : Hölderlin, Friedrich: Életfélen (Hälfte des lebens Magyar nyelven)

Az élet fele útján 

Sárga virággal és vad
rózsákkal rakva csüng le
a part a tóba,
ti nyájas hattyuk
és részegen csóktól
a józan és szent vízbe
mártjátok fejetek.

Jaj nékem, hol kapok én, ha
tél jön, virágokat és hol
napsugarat
és árnyékot a földön?
Falak merednek
szótlan s hidegen a szélben
csörögnek a zászlók.

műfordította : Kosztolányi Dezső

Az élet feleútján 

Sárga körték és
csipkegolyók özönével
csüng a tóra a táj.
S hattyuk, ti megszelidültek,
csók-mámor után
fürdetitek fejeteket áldott
hüvösség habjaiba.

Jaj, hol lelek én, tél
jöttén virágokat, napsugarat,
árnyék-játékot a földön?
Állnak hidegen, némán
a falak s csak a kémény
bádog zászlaja sír.

műfordította : Illyés Gyula

Az élet felén 

Sárga gyümölccsel hajlik
és vadrózsával telten
a tóba a part,
ti boldog hattyúk:
és csóktól ittasan
csobban meg fejetek
a szentül józan vízben.
 
Jaj, hol veszem én, ha
tél lesz már, a virágot és
a napsugarat
s árnyékot a földön?
A falak némán
állnak és ridegen, a szélben
csikorog a szélkakas.

műfordította : Keresztury Dezső

Az élet felén 

Sárga körtéket csüggeszt,
vadrózsa-burjánzást vet
a tóba a vidék.
Ó, drága hattyúk,
csóktól ittasult
koponyátok bukjon
józanító, szent vízbe.

Jaj nekem, ha a tél jön,
honnét vegyek virágot,
napfényt, honnét
árnyát e földnek?
Szótlan falak állnak
ridegen, a szélben
megzörrennek az érckakasok.

műfordította Tandori Dezső

Hölderlin művei magyarul :

• Empedokles az Aetnán és kisebb költemények; ford. Hajnal Gábor; Juracsek Ferenc Ny., Bp., 1939
• Novalis – Hörderlin válogatott költeményei; ford., bev. Rónay György; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű remekművek)
• Versek; Lukács György: Hölderlin. Tanulmány; ford. Hajnal Gábor; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
• Hüperión; ford., jegyz. Szabó Ede, utószó Görgey Gábor; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
• Versek / Empedoklész / Hüperión / Levelek; ford., vál. Bernáth István, ford. Szabó Ede, Hajnal Gábor, utószó Sükösd Mihály; Magyar Helikon, Bp., 1961
• Friedrich Hölderlin versei; ford. Bernáth István et al., vál., szerk. Rónay György; Európa, Bp., 1980 (Lyra mundi)
• Versek / Hüperión vagy A görögországi remete; vál. Rónay György, ford. Bernáth István et al.; Európa, Bp., 1993
• Álmok álmodói. Friedrich Hölderlin (1770-1843) és Heinrich Heine (1797-1856) versei; ford. Bernáth István et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
• Beat Furrer: A vakok. Opera Maurice Maeterlinck A vakok, Platon Barlanghasonlat, Friedrich Hölderlin és Arthur Rimbaud szövegeire; ford. Jánosy István et al.; s.n., s.l., 1997
• Goethe, Hölderlin, Heine versei; vál., szerk. Lator László, ford. Áprily Lajos et al.; Sziget, Bp., 2005 (Sziget verseskönyvek)
• Empedoklész halála; ford. Báthori Csaba; Napkút, Bp., 2011

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...